Fehérarcú cerkóf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fehérarcú cerkóf
Red-tailed monkey profile.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Részalrend: Keskenyorrú majmok (Catarrhini)
Család: Cerkóffélék (Cercopithecidae)
Alcsalád: Cerkófmajomformák (Cercopithecinae)
Nem: Cercopithecus
Faj: C. ascanius
Tudományos név
Cercopithecus ascanius
(Audebert, 1799)
Elterjedés
Cercopithecus ascanius distribution.svg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fehérarcú cerkóf témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérarcú cerkóf témájú kategóriát.

Cercopithecus ascanius.jpg

A fehérarcú cerkóf vagy más néven vörösfarkú cerkóf (Cercopithecus ascanius) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába és a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjába tartozó faj.

A Cercopithecus nemen belül a Cephus csoportba tartozik, közeli rokon fajai a bajszos cerkóf (Cercopithecus cephus), a vörösfülű cerkóf (Cercopithecus erythrotis), a vöröshasú cerkóf (Cercopithecus erythrogaster) és a sujtásos cerkóf (Cercopithecus petaurista). Valamennyi faj számos további alfajjal rendelkezik, melyeknek színezete és elterjedési területe különböző.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hímek testhossza 43-63 centiméter, a nőstényeké 34–49 cm, farokhossza 55–90 cm, a hímek testtömege 3,2-14 kg, a nőstényeké 1,8-8,5 kg. Öt alfaja nagyon változatos színezetű. Orra fehér, pofája szürke, fekete vagy égkék, teste vörös, sárga, fehér vagy szürke, hasa világosabb vagy vörösesbarna. Világos színű pofaszakálla a legkülönbözőbb változatokat mutatja. Néha világos szemsávot, illetve világos vagy sötétszürke tarkót figyelhetünk meg.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • fehérorrú cerkóf (Cercopithecus ascanius ascanius), Angola területén és a Kongói Demokratikus Köztársaság délnyugati részén honos, a Kongó és a Kasai folyók közötti területen.
  • katangai cerkóf (Cercopithecus ascanius katangae), a Kongói Demokratikus Köztársaság déli részein és Angola déli területein él, a Kasai és a Lualaba folyók közötti területen.
  • feketeorrú cerkóf (Cercopithecus ascanius atrenasus), az angolai Lunda-fennsíkon honos. elképzelhető, hogy előfordul az azzal szomszédos Kongói Demokratikus Köztársaság-beli területeken is, de abban az országban nem bizonyították még jelenlétét.
  • sárgaorrú cerkóf (Cercopithecus ascanius whitesidei), a Kongói Demokratikus Köztársaságban él, ahol a Kongó folyótól délre és kelere, valamint a Lomami folyótól nyugatra fordul elő.
  • Schmidt-cerkóf (Cercopithecus ascanius schmidti), a legnagyobb elterjedésű alfaj. A Kongói Demokratikus Köztársaságban a Lualaba folyótól keletre él, előfordul továbbá Uganda, Ruanda, Tanzánia és Kenya területén is. A Kongó folyótól északra a Közép-afrikai Köztársaság területén és Szudán délnyugati részein is előfordul.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fehérarcú cerkóf a Wight-sziget állatkertjében

Angola, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongó, Uganda, Ruanda, Burundi, Nyugat-Kenya, Tanzánia és Zambia erdeiben honos.

Elsődleges, másodlagos, galéria-, mocsár- és a 2000 méteres tengerszint feletti magasságú hegyi erdőségek középső és felső lombkoronaszintjében él.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többi cerkófhoz hasonlóan a fehérarcú cerkóf is nappal aktív. Territoriális magatartást nem mutat, és legfeljebb 30, gyakran azonban kevesebb egyedből álló csoportokban él. A kölcsönös szőrzetápolás és nyugtató gesztusok erősítik a csoport- és a családi köteléket. Táplálékát gyümölcsök és rovarok alkotják, de a leveleket, virágokat, hajtásokat, rügyeket, ritkán pedig fák nedveit is fogyasztja.

Fő ellenségei a leopárd és a nagy sasok. Az ellenség elriasztására a cerkóf riasztóhangokat ad ki, illetve megfigyeli más fajok viselkedését, és annak alapján is menekülni kezd.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyobb csoportokban a vezérhím erőszakos fenyegetései és harci tevékenysége ellenére is „szóhoz jutnak” idegen hímek, sőt pározhatnak is. Úgy tűnik, a párzásnak két „mozgatórugója” fordul elő a hímek esetében: Egyrészt a hímek a csoport nőstényeihez valószínűleg szexuális kapcsolat céljából törekszenek, másodsorban azonban az alacsonyabb rangú hímek számára csak így adódik lehetőség, hogy a rangidős hím túlterheltsége és esetleg a csoportból való eltávozása során a csoportban maradhassanak, és részt vehessenek a fiatalok felnevelésében. A rangidős, már eredetileg a csoporthoz tartozó hímek férnek hozzá legkönnyebben a párzásra kész nőstényekhez.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]