Fehér tea

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A fehér tea alapanyaga a teabimbó, de a bimbó alatti első levél is felhasználható. A teaszüret csak az év két napján lehetséges. Régen a fehér tea fogyasztása csak a császárok kiváltsága volt, ezért nevezik imperialnak is, ami császárit jelent. Azt tartották erről a teáról, hogy halhatatlanná fog válni tőle aki ezt issza. A legenda szerint, a császár számára aranyollóval vágták le a teabimbókat.

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ma a legkiválóbb minőségű fehér tea Dél-Kínából származik: Fujian tartományának hegyoldalairól, Yunnan tartományból (hajdani Burma), illetve Taiwan tengerparti részéről. Srí Lanka szigete úgyszintén kiváló a fehér tea növényének termesztése szempontjából. Termesztik továbbá majd minden jelentős teatermelő régióban, így az előzőeken túl Asszámban, Darjeelingben, Nilgirin, Srí Lankán, Thaiföldön, Malawiban, Kenyában.

Mivel egy évben csak két napig, kora tavasszal szedhető meg a levélke, a fehér tea azért olyan különleges, és ritkaság. Szedéséhez gépeket nem használnak, csakis kézzel szedik ilyenkor a leveleket, nehogy megsértsék a jó minőségű alapanyagot. A leszüretelt tealeveleket és rügyeket megszedték, akkor kiterítik, és kb. két napig kicsit szárítják, fonnyasztják őket. Többször át is forgatják. A szárítás következtében még jobban kifehérednek a levelek. Eztán magasabb hőmérsékleten, kilencven-száz fokon tovább szárítják a már megfonnyasztott leveleket.

A három legnépszerűbb fehér tea:

1. Kínai Pai Mu Tan: az egyik legnépszerűbb, organikusan (bio) is termesztett szép sárga színű, fűszeres aromájú.

2. Kínai Ezüst Tű (Silver Needle): igazi ritkaság ez az ezüstös tea, csak márciustól áprilisig szedhető, lágy aromájú főzetet ad.

3. Kínai "Snow Buds" : a dél-keleti kínai hegyekben csak 1000 m magasan terem az a fehér tea különlegesség. Két levél és egy bimbó (two leaves and a Bud),-innen az elnevezése is. Világoszöld, enyhén fűszeres, mégis lágy, kissé gyümölcsös különleges aromát ad a főzete.

Elkészítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tealeveleket forró, kb. 70 °C-os vízzel kell leönteni. 5-7 perc áztatás után fogyasztható az ital. Íze kevéssé karakteres mint a fekete teáé, mivel nem megy végig hosszas fermentációs folyamaton. Sajátságos íze a elfogyasztása után még hosszan érezhető.

Hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ennek a teának rendkívül magas az antioxidáns tartalma, így gátolja a sejtek öregedését. A fehér tea fogyasztása jótékonyan hat a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők szervezetére. Hatására csökken a vérnyomás és a koleszterin-szint, ezenkívül gátolja az érelmeszesedést, valamint az immunrendszert is erősíti. Csonterősítő hatással is rendelkezik. Mindezek mellett a fehér tea zsírégető hatással is bír. Fogyasztása javít az ember koncentráció-képességén. Ennek a teafajtának alacsony a nátriumtartalma, magas káliumtartalma segíti az egészséges izomműködést. A nyomelemek közül a nikkel, króm, mangán és vastartalma méltó említésre. A fehér teában lévő vas a vérszegénységben, a krómtartalma a vércukorháztartásban játszik szerepet. A csontanyagcsere szempontjából a benne lévő mangán játszik fontos szerepet a szervezet számára. Alacsonyabb csersavtartalma miatt, kíméletes a gyomorhoz.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]