Fehér lazac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fehér lazac
rajz a halról
rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Lazacalakúak (Salmoniformes)
Család: Lazacfélék (Salmonidae)
Alcsalád: Marénaformák (Coregoninae)
Nem: Stenodus
(Richardson, 1836)
Faj: S. leucichthys
Tudományos név
Stenodus leucichthys
(Güldenstädt, 1772)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fehér lazac témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér lazac témájú kategóriát.

Inuitok a fehér lazacot halásszák

A fehér lazac (Stenodus leucichthys) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a lazacalakúak (Salmoniformes) rendjéhez és a lazacfélék (Salmonidae) családjához tartozó faj. Nemének egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fehér lazac élőhelye a Kaszpi-tenger és északról beömlő folyói. Egy halászatilag nagyon fontos alfaja, S. l. nelma a Fehér-tengertől és Szibériától egészen Észak-Amerikáig (ide értve a Mackenzie-öböl környékét is) a parti vizekben, tavakban és folyókban él.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alakja: A hal teste marénaszerű, oldalról csak kevéssé lapított, feje hosszú, orra hegyes. Az oldalvonal mentén 90-120 pikkely van. A hátúszó és a mélyen villás farokúszó között kis zsírúszó található. Szájnyílása széles, a szem középvonaláig ér, végállású, az alsó állkapocs azonban valamelyest előbbre nyúlik. Állkapcsai, az ekecsont és a nyelv fogazottak. Az első kopoltyúíven 19-26 kopoltyútüske van.

Színezete: A fejtető és a hát sötét, kékes csillogással, hasa és oldalai ezüstszínűek. Hátúszója feketés.

Mérete:Testhossza 50-80 centiméter, maximum 130 centiméter. Testtömege maximum 35 kilogramm.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fehér lazac korábban két földrajzilag jól elkülönülő alfajt alkotott.[1] Vannak olyan leírások, melyek külön fajként kezelik őket.[2]

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fiatalok planktont, a kifejlett példányok főként halakat fogyasztanak.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anadrom vándorhal, ívás idején a tengerből a folyóknak a felső folyásáig vonul. Megkülönböztetünk őszi és tavaszi vándorlást. Október és november között ívik. A nőstények a nagyságuktól függően 130 000-420 000 ikrát ragasztanak a kavicsos aljzatra. A tavasszal kikelő lárvák nyomban lefelé vonulnak a folyóban; mint fiatal halak júniustól érkeznek a tengerbe.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Belyaeva, E. S.: 'Stenodus leucichthys leucichthys'. caspianenvironment.org
  2. Kottelat, M.. Handbook of European Freshwater Fishes. ISDN 978-2-8399-0298-4 (2007) 
  3. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. december 7.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Természetkalauz: Édesvízi halak, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996., ISBN 963 547 140 8

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]