Fehér fülesfácán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fehér fülesfácán
WhiteEaredPheasant.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Fácánformák (Phasianinae)
Nemzetség: Phasianini
Nem: Crossoptilon
Faj: C. crossoptilon
Tudományos név
Crossoptilon crossoptilon
(Hodgson, 1838)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fehér fülesfácán témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér fülesfácán témájú kategóriát.

A fehér fülesfácán (Crossoptilon crossoptilon) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Fehér fülesfácán
A fehér fülesfácán hangja

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegyvidékeket kedveli, Kína (Csinghaj, Szecsuan, Tibet, Jünnan), és Északnyugat-India területén van az élőhelye, itt megtalálható 3000 és 4500 méter magasságban is, mivel a hideget jól viseli. A tibeti fülesfácánt sokáig ennek a fajnak az alfajaként sorolták be.

A kelet-tibeti erdők jellegzetes madara. Leginkább a fenyőerdőket kedveli, de más erdőkben is előfordul. A 4600 m-es erdőhatár fölé hatolva a rododendronok által uralt növényzetben is megél. A Jangce és mellékfolyói vidékén sziklás bokorerdőkben található meg, a vadrózsák, gyöngyvesszők, borbolyák, borókák és Prunus fajok között, 3500 és 4000 m közötti magasságban.

A földrajzi változatok erősen különböznek, de alfajait kevéssé kutatták, így csak kevés alfajt ismertek fel eddig. A névadó alak nagyrészt fehér, de a dolani alfaj világos hamuszürke. A drouynii alfaj tagjai lehetnek fehérek vagy világosszürkék, így átmenetet képeznek a két alfaj között. A Jean Théodore Delacour által leírt lichiangense alfaj valószínűleg egyesíthető a névadó alakkal.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Crossoptilon crossoptilon crossoptilon (Hodgson, 1838)
  • Crossoptilon crossoptilon dolani Meyer de Schauensee, 1937
  • Crossoptilon crossoptilon drouynii J. Verreaux, 1868
  • Crossoptilon crossoptilon lichiangense Delacour, 1945

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyobb testű fácánok közé tartozik, testhossza mind a kakasnak, mind a tojónak kb. 92 cm. Testtömegük között van csupán különbség, a hím testtömege 1800-2200 gramm, míg a tojóé kb. 1500-1800 gramm. Szárnyhossza 330 mm körüli.

A névadó alak nagyrészt fehér, de vannak halványszürke alfajok is. Fekete sapkája a fejtető közepéig ér. Írisze narancssárga, csőre rózsaszín-szaruszínű. Tollatlan szemkörnyéke nagy és piros. Fülfedő tollai hosszúak, de nem alkotnak a fej fölé emelkedő tollcsomót, mint más fülesfácánoknál. Felső szárnyfedői és felső farktollai szürkések. Karevezői feketés barnák pirosba játszódó acélkék fénnyel, a kézevezők sötétbarnák. A farok húsz kormánytollat tartalmaz, és alapjuknál bíborbronzan, közepükön zöldeskéken, végükön mélybíboran fénylenek. A legtöbb fülesfácántól eltérően, de a tibeti fülesfácánhoz hasonlóan a középső faroktollak nem szakadoznak szét szőrszerűen. Lába piros.

Hangja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Párzási hangja rekedt, messzire hallatszó kiáltások egyre magasabb sorozata. Nehezen különböztethető meg a tibeti fülesfácán kiáltásától, de annál gyorsabb.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy erős csőre és lába van, amivel könnyedén kikaparja a talajban lakó férgeket, de szívesen fogyasztja a bogyókat, magvakat és a zöld növényi részeket.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fehér fülesfácán második életévében válik ivaréretté. Tavasszal, április-július között kiválasztják a párjukat és fészket raknak. Egy fészekalja 4-7 tojást tartalmazhat, amelynek a nagysága kb. 53*39mm nagyságú tojásokkal lehet tele, és ezeken a tojó 24-25 napig kotlik. A kikelő kiscsibék kezdettől fogva nagyon aktívak és anyjukat követik a kapirgálásban.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Weißer Ohrfasan című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]