Fehér György (operatőr)
| Fehér György | |
| Született | Budapest 1939. február 12. |
| Elhunyt | Budapest 2002. július 15. (63 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | operatőr, filmrendező, színész |
| Díjak | Balázs Béla-díj (1978) |
| Fehér György az IMDb-n Fehér György a PORT.hu-n |
|
Fehér György (Budapest, 1939. február 12. – Budapest, 2002. július 15.) Balázs Béla-díjas magyar operatőr, tévéfilmrendező és színész. Életének végén két nagyjátékfilmet is készített.
Tartalomjegyzék |
Életpályája[szerkesztés]
A Magyar Filmművészek Szövetségének méltatása szerint meghatározó jelentőségű televíziós munkái, filmjei szokástól eltérő formákat kutatva megújították és gazdagították a filmnyelv eszköztárát. 1972-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, rendező-operatőr szakon. 1980–1982 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetője volt. Több filmben szereplőként is megjelent. A magyar filmélet kiemelkedő személyisége. Öt alkotásával nyert díjat a veszprémi tv-fesztiválon: a Shakespeare: III. Richárd 1975-ben, a Volpone 1976-ban, a Barrabás 1979-ban, a Nők iskolája 1985-ben lett fődíjas, míg Bosszú című filmjével 1978-ban a legjobb rendezésért járó díjat érdemelte ki. Az ő nevéhez fűződik József Attila verseinek, életútjának televíziós feldolgozása: a József Attila-versek 1981-ben, a József Attiláról kortársai című, tizenkilenc részes dokumentumfilm 1981–1983 között, József Attila: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben című alkotása 1992-ben készült. Első nagyjátékfilmje, a Szürkület (1990) különdíjat kapott a XXII. Magyar Filmszemlén, illetve különböző elismeréseket érdemelt ki nemzetközi fesztiválokon, így Locarnóban és Strasbourgban. 1998-ban készült Szenvedély című játékfilmje a XXIX. Magyar Filmszemlén elnyerte a játék-, kísérleti és kisjátékfilmes zsűri fődíját, a legjobb rendező díját, a legjobb női és férfi színésznek járó elismerést, az operatőri díjat és a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját, illetve több nemzetközi fesztivál díját is magáénak tudhatja.
Munkássága[szerkesztés]
Rendkívüli főiskolás vizsgafilmjével Shakespeare: III. Richárd című tv-filmjével robbant be a filmtörténetbe. Állítólag egyik feladatként a főiskolás évek alatt Shakespeare: II. Richárdjából kellett rövidfilmet készítenie. Előtte nem is olvasott semmit a szerzőtől. Végül az az ötlete támadt, hogy egy monodrámát csinál belőle. A főszerepet Haumann Péterre osztotta, akiről elmondása szerint a forgatás alatt jött rá, hogy inkább III. Richárd-os alkat. Élete vége felé az 1997-es tv-interjúban azt mondta, hogy azért lett tv-filmrendező, mivel a Filmgyárat messziről el akarta kerülni, jobban érezte magát Csehov és Shakespeare társaságában. Életének utolsó évtizedében két nagyjátékfilm forgatására is lehetősége nyílt. Mindkettő jelentős nemzetközi elismerésben részesült. 1990-ben forgatott Szürkület című játékfilmjével megelőlegezte Tarr Béla későbbi filmjeinek stílusát is.
Filmjei[szerkesztés]
- Öregek (rövid, 1969)
- Lakógyűlés (dokumentumfilm, 1969) - befejezetlen; rend.: Szekeres Péterrel
- Tomikám (rövid, 1970) op.: Edelényi János
- Salamon Pál: Szerelő (vizsgafilm, rövid, 1971) rend.: Fehér György és Edelényi János, op.: Edelényi János és Fehér György
- Shakespeare: III. Richárd (vizsgafilm, tv, 1973) op.: Edelényi János
- Salamon Pál: Állomás / Lázár (vizsgafilm, tv, 1973) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
- Salamon Pál: Méz a kés hegyén (tv, 1974) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
- Volpone (tv, 1975) op.: Edelényi János
- A bűvös szekrény (tv, 1975) op.: Edelényi János
- József Attila - Költészet vol. I-VI. (tv-sorozat, 1975-76) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
- Shakespeare: II. Richárd (tv, 1976) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
- Weöres Sándor: A kőbéka (rövid, 1976) op. Edelényi János
- Vándorünnep. Emlékezés Hemingwayre (rövid, 1976)
- Arany János: A walesi bárdok (tv, 1977)
- Dosztojevszkij: A bosszú. Feljegyzések az egérlyukból. (tv, 1977) op. Czabarka György
- Barrabás (tv, 1977)
- Monna Vanna (tv, 1977)
- Rejtekhely (tv, 1978)
- Bajazzók (tv, 1979)
- Rejtekhely (tv, 1980)
- Portré - Szemtől szemben - Cseh Tamás énekel (tv, 1980)
- József Attila-versek - Jordán Tamás műsora (tv, 1981)
- Virágot Algernonnak (tv, 1981)
- Moliére: Nők iskolája (tv, 1982)
- Kedves hazug (tv, 1982)
- Kálmán György-est (tv, 1982)
- A Lusitania elsüllyesztése vol. I-VI. (tv-sorozat, 1983) op. Czabarka György
- Magyar kocka (tv, 1985)
- Egyvégtére hat vágta - Sándor György önálló estjei vol. I-VI. (tv, 1985)
- Szerelmi bájital (tv, 1988)
- Hat bagatell (összeállítás, 1989) (benne epizódja: Öregek)
- Szürkület (1987-1990) (munkacíme: Utak)
- Az öt kenyérről (tv, 1991)
- József Attila: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben (tv, 1992)
- Lövétei Betlehemes játék (tv, 1992) (rend.: Kerényi Imrével)
- Légy ostoba - József Attila-est (tv, 1993)
- Szemtől szemben Páskándi Gézával vol. I-II. (portré, 1993)
- Concerto Ebracio (tv, 1993)
- Szenvedély (1995-1998)
- Galántától a világhírig (koncert, 1998)
- Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei (színházi közvetítés, 1999)
- Találkozás Zenthe Ferenccel (portré, 2002)
- József Attila: Tanítások - Jordán Tamás és Sebő Ferenc műsora (összeállítás, 2002)
- Csaba Péter portré vol. I-III. (portré, ????)
Díjai[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
|
||||||||||||||

