Fates Warning

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fates Warning
Joey Vera (Fates Warning)3.jpg
Joey Vera basszusgitáros 2007-ben, Camden-ben.
Információk
Eredet Hartford, Connecticut, Egyesült Államok Flag of the United States.svg
Aktív évek 1983-napjainkig
Műfaj progresszív metal, power metal (régi)
Kiadó Metal Blade
Kapcsolódó előadók Redemption, OSI, Dream Theater, Slavior, Warlord, Armored Saint, Agent Steel, Anthrax, Gordian Knot
Tagok
Jim Matheos
Ray Alder
Joey Vera
Korábbi tagok
Victor Arduini
John Arch
Joe DiBiase
Frank Aresti
Steve Zimmerman
Mark Zonder

A Fates Warning együttes weboldala

A Fates Warning egy amerikai progresszív metal zenekar, mely Hartfordban alakult 1983-ban. A stílus egyik legismertebb képviselői, noha soha nem értek el olyan széles sikereket, mint a kortárs Queensryche vagy a Dream Theater.

Korai lemezeiken, még a heavy és a power metal volt a domináns, Awaken the Guardian című, 1986-ban megjelent albumuk óta, viszont már a progresszív metal meghatározó lemezeit készítették el. Albumaikkal jelentős hatást gyakoroltak a műfajra, többek között a Dream Theater, a Shadow Gallery és a Vanden Plas is, fontos hatásukként hivatkoznak rájuk.

A zenekar vezetője és fő dalszerzője Jim Matheos gitáros, aki a mai napig a zenekar tagja. Nagyrészt az ő stílusa és elképzelései adják a zenekar arculatát. Eddigi pályafutásuk során, 10 nagylemezt készítettek el, az utolsó FWX címmel jelent meg 2004-ben.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zenekart John Arch, Jim Matheos, Victor Arduini, Joe DiBiase, és Steve Zimmerman alapította az USA-beli Hartfordban 1983-ban. Kezdeti nevük Misfit volt. A zenekar elkezdte készíteni a demókat, melyek révén felhívták magukra a figyelmet underground metal körökben. Ismertségük tovább növekedett, amikor Soldier Boy című dalukkal szerepelhettek a Metal Massacre V. válogatáson. Ennek alapján sok lemezkiadó elkezdett érdeklődni irántuk, végül a Metal Blade lemezkiadó 1984-ben leszerződtette a zenekart. Még ezévben megjelent első nagylemezük Night on Bröcken címmel, mely a kornak megfelelően, Iron Maiden hatásokban bővelkedő heavy metalt tartalmazott.

Második albumuk The Spectre Within címmel 1985-ben látott napvilágot, melyen finomítottak a stílusukon, enyhén megjelentek progresszívebb zenei megoldások. Ezt követően Victor Arduini gitáros 1986-ban elhagyta a zenekart. Őt Frank Arestivel helyettesítették, és már az ő közreműködésével jelent meg a harmadik albumuk, az Awaken the Guardian. A lemezen még határozottabban kísérleteztek, valamint szorították vissza a heavy metal hatásokat, és a "verze-refrén-szóló" típusú, szokásos megoldásokat. Zenei nézeteltérésekre hivatkozva 1987-ben John Arch kilépett a zenekarból. Az új énekes egy rövid időre Chris Cronk lett, majd Ray Alder vette át a helyét, aki a mai napig a zenekar frontembere. Az énekes keresés miatt félbe kellett hagyniuk a koncertezést és a következő lemez felvételeit, de végül 1988-ban már megjelenhetett a negyedik albumuk, a No Exit. A lemezen már végképp elhagyták a tradicionális metal gyökereiket, és itt alakult ki a rájuk jellemző progresszív metal stílusuk. Az albummal tovább növelték népszerűségüket, a Billboard listáján sikerült a 111. helyig felkúsznia.

Még ezévben új dobos csatlakozott hozzájuk Mark Zonder személyében, aki jazzes eleganciájú, technikás és dinamikus játékával a műfaj egyik ikonja lett. 1989-ben készítették el ötödik albumukat a Perfect Symmetryt, mely ugyanolyan kedvező kritikákban részesült mint elődje. Ekkortájt szoros barátság bontakozott ki köztük és a Dream Theater között. A későbbiekben gyakran koncerteztek együtt, valamint Kevin Moore billentyűs közreműködött vendégként a Perfect Symmetry-n. A lemezkiadást nemzetközi turné követte, majd nekiálltak a következő album felvételeinek. Hatodik nagylemezük Parallels címmel jelent meg 1991-ben. A lemezen vendégként közreműködött a Dream Theater énekes James LaBrie, mégpedig a Life in Still Water című dalban. A lemez turnéja minden korábbinál hosszabbnak és sikeresnek bizonyult.

Kisebb szünet és hosszú turné következtében csak 1994-ben jelent meg a hetedik nagylemezük Inside Out címmel. A lemez a sajtóban már nem kapott annyira pozitív kritikákat mint elődei, ennek ellenére sok rajongó szerint ez az egyik legjobb alkotásuk. Monument címmel ezen az albumon hallható a zenekar leghíresebb dala. A lemezbemutató turné a stílus legsikeresebb csapatával, a Dream Theater társaságában zajlott le, mely révén a Fates Warningra is többen felfigyeltek. 1995-ben megjelent egy válogatásalbumuk Chasing Time címmel. Míg a 90-es évek elején a zenekari tagság stabilizálódott, addig a turnét követően változások következtek. 1996-ban Joe DiBiase basszusgitáros és Frank Aresti gitáros is elhagyta a zenekart, így Jim Matheos maradt az egyetlen eredeti tag, és ő vette át a zenekar irányítását.

1997-ben a progresszív metal nagy népszerűségnek örvendett, így a zenekar A Pleasant Shade of Gray címmel megjelent nyolcadik albuma egy nagyszabású konceptalbum lett, mely egy 55 perces dalt tartalmaz, 12 részre felosztva. A lemez ötlete és története Jim Matheostól származik, aki a saját tapasztalatait is belevitte a sztoriba. Az albumon már Joey Vera basszusgitározott, másodgitárost pedig nem vettek be. A lemezen megint szerepel Kevin Moore, aki ekkor már elhagyta a Dream Theatert. A kritikusok nagy része és a közönség is úgy tekintett az albumra, mint a valaha készült egyik legjobb progresszív metal album. A lemez sikeresnek volt mondható, a koncerteken pedig az előadás alatt videókat vetítettek, hogy még jobban visszaadják a sztori történetét. A turné anyagából készült az 1998-ban kiadott 2 CD-s Still Life koncertalbum. Az első diszken a konceptlemez koncertanyaga hallható, a másodikon pedig korábbi dalok, egy Scorpions feldolgozással kiegészülve (bár az csak a Japán kiadáson jelent meg).

Kilencedik nagylemezük 2000-ben látott napvilágot, Disconnected címmel. Az album változatossága sok rajongót meglepett, melyen megjelentek techno és elektronikus felhangok is. Ez nagyrészt köszönhető a lemezen újra felbukkanó Kevin Moore-nak is.

2003 nyarán a progresszív metal három legismertebb csapata, a Dream Theater, a Queensryche és a Fates Warning egy hatalmas sikerű turnét bonyolított le Amerikában. A Fates Warning a másik két zenekar speciális előzenekaraként lépett fel a koncerteken.

Ray Alder és Joey Vera.

Kisebb szünet után 2004-ben jelent meg tizedik albumuk, FWX címmel. Az album egy sötétebb hangulató, rövidebb és közvetlenebb dalokkal teli alkotás lett. Mark Zonder dobos ezidőtájt többször kijelentette, hogy ez az utolsó albuma a zenekarral, valamint a koncerteken is Nick D'Virgilo helyettesítette pár alkalommal.

Ray Alder a 2005-ös Headway Festival-on.

2005 novemberében egy koncert DVD-t és CD-t adtak ki Live in Athens címmel. 2005-ös turnén újra fellépett velük egykori gitárosuk Frank Aresti, így ő is látható a "Live in Athens" DVD-n. Az FWX turnéját követően a zenekar kisebb szünetet tartott, a tagok pedig projektjeikkel kezdtek el foglalkozni. Jim Matheos Kevin Moore és Mike Portnoy társaságában OSI néven dolgozott, de Joey Vera is felbukkant számos vendégszereplés erejéig.

2005 decemberében újramaszterelve kiadták az 1986-os Awaken the Guardian albumukat. A lemez kapcsán Mike Portnoy többször kifejtette véleményét, miszerint az album a progresszív metal úttörő alkotásai közé tartozik.[1] Ezt követően a korábbi albumaik is újrakiadásra kerültek, rengeteg bónusszal kiegészítve. Ekkortájt több feldolgozás lemezen is tiszteletüket tették példaképeik előtt. A Rushtól a Working Mant, a Judas Priesttől a Saints in Hellt, a Black Sabbathtól pedig a Sign of the Southern Crosst dolgozták át saját képükre. Mark Zonder 2005-ben végleg kilépett, helyére Bobby Jarzombek (Riot, Rob Halford, Sebastian Bach stb) került.

Miközben folyamatosan szivárognak a hírek a tizenegyedik album készületeiről, 2010-ben Ray Alder, Jim Matheos, Frank Aresti, Mark Zonder, és Joe DiBiase felállásban a zenekar újra összeállt egy rövidebb turné erejéig, hogy megünnepeljék a Parallels album újrakiadását. Az előadásokon az egész lemezt előadták.

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stúdióalbumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koncertlemezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válogatásalbumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb kiadványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Demo 1983 (1983)
  • Misfit Demo (1983)
  • Demo 1984 (1984)
  • Dickie Demo (1985)
  • Pale Fire (kislemez) (1994)
  • A Pleasant Shade of Gray: Part II (kislemez) (1997)
  • Awaken the Guardian Re-Release (Box Set) (2005)
    • CD1: Awaken the Guardian Remaszterizált CD
    • CD2: Demos & Live CD
    • CD3: DVD: 12/28/1986 at Sundance, Long Island, NY
  • Inside Out / Disconnected (bónuszdalokkal kiegészülve) (2007)

Videók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videoklipek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • "Kyrie Eleison" (1986)
  • "Anarchy Divine" (1988)
  • "Silent Cries" (1988)
  • "Through Different Eyes" (1989)
  • "Point of View" (1991)
  • "Eye to Eye" (1992)
  • "Monument" (1994)
  • "Simple Human" (2004)

DVD-k és VHS-ek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pleasant Shade of Gray (1998, VHS)
  • Live at the Dynamo (2000, DVD)
  • The View from Here (2003, DVD)
  • Live in Athens (2005, DVD)

Tagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenlegi tagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Parallels album 2010-es újrakiadásának turnéja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egykori tagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • John Arch: ének (1982−1987)
  • Chris Cronk: ének (1987)
  • Victor Arduini: gitár (1982−1986)
  • Frank Aresti: gitár (1986−1996) valamint 2005 és 2010-es turnék.
  • Joe DiBiase: basszusgitár (1982−1996) és 2010-es reunion turné.
  • Steve Zimmermann: dob (1982−1988)
  • Mark Zonder: dob (1988−2005) és 2010-es reunion turné.

Turnétagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bernie Versailles: gitár (1998)
  • Ed Roth: billentyűs hangszerek (1997)
  • Jason Keazar: billentyűs hangszerek (1997−1998)
  • Joey Vera: basszusgitár (1997−2000) 2000 óta teljes tag.
  • Shaun Michaud: billentyűs hangszerek , gitár (2000)
  • Nick D'Virgilio: dob (2003–2005)
  • Frank Aresti: gitár (visszatérő tag 2003 óta)
  • Bobby Jarzombek: dob (2007, 2009)

Turné vendégek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]