Fatányéros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fatányéros

A fatányéros Erdélyből származó magyar pecsenye, nyárson vagy és roston sült vegyes húst tartalmaz.

A fatányéros nyárson sült vagy és roston sült borjú-, marha-, sertés szelet[1]. Köretként sült burgonyát szolgálnak fel, valamint friss zöldsalátát.

A fatányéros pecsenye a hagyományos magyar konyha részét képezi, és lehet bármilyen serpenyőben sült húsból (sertés-, marha-, baromfi- vagy vadhús). Más hasonló magyar pecsenye például a cigánypecsenye, bakonyi pecsenye, tordai pecsenye vagy az erdélyi fatányéros.

Ezeket a pecsenyéket gyakran szolgálják fel fából készült tálakon, dekoratívan elrendezve, sült burgonyával, zöldséggel és salátával.

A Habsburg-korban a vendéglátóipar erősödése hívta életre a magyaros ételek választékának bővítését, valamint a hazai fogások európai illetve nemzetközi gasztronómiai ízléshez igazítása iránti igényt. A fatányérost 1900-ban a Gundel étteremben szerepelt a étrenden, mint "Fatányéros - magyar vegyes grill fatányéron". A sültet Gundel receptje szerint egy szelet libamájjal és egy szelet húsos szalonnával tálalták, díszítésnek egy nagy késsel a sültben.[2] A kés magyar motívumokkal volt díszítve.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Famous Hungarian recipes
  2. Gundel, Karoly. Gundel's Hungarian cookbook. Budapest: Corvina (1992). ISBN 963-13-3600-X  83. o.