Fasching Antal
| Fasching Antal | |
 | |
| Született | 1879. június 6. Temesvár |
| Elhunyt | 1931. október 12. (52 évesen) Budapest |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | geodéta, pedagógus |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1902) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fasching Antal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fasching Antal (Temesvár, 1879. június 6. – Budapest, 1931. október 12.) földmérő mérnök.
Élete, munkássága[szerkesztés]
Temesváron született, apja cipészmester volt. Szülei elvesztése után Budapestre költözött és beiratkozott a Magyar kir. József Műegyetemre, ahol állami ösztöndíjat kapott. 1902-ben szerzett mérnöki oklevelet, majd 1906-ban műszaki doktori oklevelet a műegyetemen. Az országban ő volt az első, akit geodéziai doktorrá avattak.
Az 1902-1905 közötti időszakban a műegyetem geodézia tanszékén tanársegéd, majd adjunktus. 1906-tól az Állami Háromszögelő Hivatalban mérnök. 1909-ben az országos új hengervetület megalkotásáért elnyerte a Magyar Mérnök és Építész Egylet aranyérmét, majd háromkötetes geodéziai kézikönyvéért Hollán-díjat kapott. 1912-től műegyetemi magántanár és az „országos felmérés” meghívott előadója, valamint a pénzügyminisztérium központi felmérési felügyelője.
A Tanácsköztársaság bukása után feljelentették és minisztériumi vizsgálatot folytattak le ellene, de minden vádpontban felmentették.[2] Ennek ellenére 1920-ban Fasching nyugdíjazását kérte, és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság meghívására előbb két évre Belgrádban vállalt állást, majd 1923-tól négy évig a zágrábi műegyetemen lett a geodézia előadója.
Amikor további működéséhez a jugoszláv állampolgárság felvételét követelték, a zágrábi egyetemről 1927 decemberében hazatért. Ekkor újra a Háromszögelő Hivatalba került, illetve a Honvéd Térképészeti Intézet munkatársaként dolgozott haláláig. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben volt [3] található.
Művei[szerkesztés]
- Javaslat a magyar országos felmérések újjászervezésére vonatkozólag (Bp., 1906)
- A magyar országos háromszögelések és részletes felmérések új vetületi rendszere (Bp., 1909)
- A földméréstan kézikönyve (I-III., Bp., 1912-1913)
- Az új geodézia (Bp., 1926).
Emlékezete[szerkesztés]
Az 1969-ben alapított Fasching Antal-díj a földmérés, a földügy és a térképészet terén kiemelkedő elméleti, gyakorlati és tudományos tevékenység elismeréséül, március 15-e alkalmából adományozható. Ezt a díjat 1977-ig emlékplakettként, 1977 és 1992 között pedig emlékéremként adományozták.
Fasching Antal 1982-ben felavatott bronz mellszobra az Agrárminisztérium Kossuth-téri (47°30'24.97"É, 19° 2'53.43"K) árkádja alatt található.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ A Magyar életrajzi lexikon szócikke szerint nyugdíjazták és emigrációba kényszerült.
- ↑ Budapesti Negyed 40-41-42. 2003/2-2003/4. - A Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek válogatott jegyzéke. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. december 2.)
Hivatkozások[szerkesztés]
- Fasching Antal (Térképészeti Közlöny 1. (1930-1932), 4.füzet, )
- Geodéziai Közlöny, VIII. évfolyam, 1932. 1-4. szám, 2. old., Szilágyi Béla: Dr. Faching Antal
- Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964)
- Magyar életrajzi lexikon
- Bendefy László: A magyar földmérés 1890-1920, MÉM OFTH, Budapest 1970
- Antal Ákos: Bodola Lajos és Fasching Antal születésének évfordulóján, Optikai Magazin, 23. évf. 2.szám. (2019) 28-29. o.