Farksodró

Farksodró
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Ragadozók (Carnivora) Család: Mosómedvefélék (Procyonidae) Nem: Potos Geoffroy Saint-Hilaire & Cuvier, 1795 Faj: P. flavus
Tudományos név
Potos flavus (Schreber, 1774)
Szinonimák
Cercoleptes Illiger, 1811 Kinkajou Lacépède, 1799 Kinkaschu G. Fischer de Waldheim, 1813 Mamcercolepteus Herrera, 1899 Viverra caudivolvula Schreber, 1777 Lemur flavus Schreber, 1774
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Farksodró témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Farksodró témájú médiaállományokat.

Portré

A farksodró vagy kinkaju (Potos flavus) az emlősök (Mammalia) osztályánk, a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozó Potos nem egyetlen faja.

Előfordulása

A farksodró a trópusi erdők lombkoronájában él Dél-Mexikótól délre, a brazíliai Mato Grossóig.

Alfajai

• Potos flavus flavus
• Potos flavus chapadensis
• Potos flavus chiriquensis
• Potos flavus megalotus
• Potos flavus meridensis
• Potos flavus modestus
• Potos flavus nocturnus

Megjelenése

Testhossza 40-60 centiméter, farokhossza akár 55 centiméter hosszú is lehet, testtömege 2-3 kilogramm. Aranybarna színű, rövid szőrű bundája sűrű és puha. Bőre néha lazán lóg a testén. A fiatal állatnak puha, sötéten melírozott bundája van. Lábain öt ujj van, amelyek hosszú karomban végződnek. Ujjai a táplálékgyűjtésben játszanak fontos szerepet. A farok nagyon hajlékony és gyakran ugyanolyan hosszú, mint az állat törzse. A farksodró az ág köré csavarja a farkát, így táplálkozás, illetve mászás közben biztonságosabb a tartása. Hátrafelé nyújtott farka az egyensúlyozást segíti. Nyelvével - amelynek hossza elérheti a 12 centimétert - lenyalja a virágok nektárját és kiszívja a puha erdei gyümölcsök édes levét. Ezenkívül bundája tisztogatására is használja.

A koponyája

Életmód

Az állat éjjel aktív. Magányosan, párban vagy laza közösségekben él. Tápláléka gyümölcsök és nektár, méz, tojások fiókák és kisemlősök. A szabad természetben körülbelül 19 évig él.

Szaporodás

A hím 1-1.5 évesen, a nőstény 2 éves kora után éri el az ivarérettséget. A párzási időszak egész évben tart. A vemhességi idő 112-118 napig tart, ennek végén általában egy utód jön a világra. Az elválasztásra 4 hónap után kerül sor.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. október 13.)
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)