Falzarego-hágó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Falzarego hágó
(Falzaregopaß;
Passo di Falzarego)
Passo falzarego passhoehe schild.jpg
A Falzarego hágó teteje
Földrajzi adatok
Országok Olaszország
Fekvése nyugat-kelet
Legmagasabb pont 2105 m
Elhelyezkedése
Übersichtskarte Südtirol.png
Falzarego hágó (Alpok)
Falzarego hágó
Falzarego hágó
Pozíció az Alpok térképén
é. sz. 46° 31′ 08″, k. h. 12° 00′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 08″, k. h. 12° 00′ 31″
Falzarego-hágó: Kilátás a Monte Cristallóra

A Falzarego-hágó (olaszul: Passo di Falzarego, Passo Falzarego, Falzarego; németül: Falzaregopass, Falzaregopaß; buchensteini ladin nyelven: Jou de Fauzare; ampezzói ladin nyelven: Fouzargo) az olasz Dolomitok egyik, 2105 m tengerszint feletti magasságban levő magashegyi hágója Belluno megyében.

A hágón átvezetett 48-as számú Dolomit főút Buchensteint kapcsolja össze az alsó Cordevole-völggyel (Cortina d’Ampezzót is beleértve), továbbá a Valparola-hágón át a dél-tiroli Badia-völggyel (Gadertal). A ladin nyelvterületen belül fekszik. A hágót – a mindenkori időjárási viszonyoktól függően – télen is nyitva tartják (előzetes tájékozódás javallt).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Falzarego-hágó: A Tofana
Falzarego-hágó: A Lagazuoi (2762 m)

A hágó egy sziklatömbökkel átszőtt nyereg, a Dolomitok főmasszívumához tartozó Tofanától (3244 m) délre, amely a Kis-Lagazuoi (2762 m) előterét képezi oly módon, hogy annak panorámaképét is eltakarja. Nyugaton a gleccserekkel fedett Marmolada (3343 m) látható, míg délen az Averau (2694 m) kisebb sziklacsoportjai (mint a Cinque Torri, 2361 m) emelkednek.

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A név, fàlza régo „álnok királyt” jelent ladin nyelven és arra utal, hogy a hagyományok szerint itt levő Fanes-birodalom királya – álnokságáért – kővé változott, ami a hágó sziklái közt levő Lagazuoi-hegy formájában még napjainkban is kivehető. Ezen a mondabeli történeten kívül azonban a hágó keletkezéséről, vagy középkori–kora újkori létezéséről semmi biztosat nem tudunk.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hágóutat 1909-ben építették meg és ezzel a Bozen és Cortina d’Ampezzo közti Nagy Dolomitút legvégső – és útépítés-technikai szempontból legnehezebb – szakasza is elkészült.

A Falzarego-hágó történetében az első világháborúban játszott szerepe a legjelentősebb. A „Hegyvidéki Háború” idején (Gebirgskrieg, 1915-18) a frontvonal a Valparola-hágótól, a Hexensteinen és a Kis-Lagazuoion át a Falzarego-hágóig terjedt. A Hexenstein és az osztrák állások (a Tre Sassi erőd) északnyugat felől elzárták a Nagy Dolomit-utat a Gader-völgytől.

Az olasz csapatok többszöri előrenyomulásuk ellenére sem tudták bevenni az állásokat, ezért a Lagazuoi keleti falánál beásták magukat, ahonnan aztán 1916-ban az aknaháború, (az úgynevezett Minenkrieg) elkezdődött.

Az osztrákok 1916. január 1.-i, majd 1917. január 14-i, és 1917 május 22.-i pergőtüzei után az olaszok - a hegy lábától az osztrák állások alá - mintegy 1000 méteres táróaknát (alagutat) építettek, és június 20-án több mint 33 tonna robbantóanyaggal a Kis-Lagazuoi egész sziklaperemét a levegőbe röpítették. Szeptember 16-án volt az osztrákok utolsó aknatámadása. Az ellenfelek aknatámadásai azonban a fronton semmi területnyereséget nem eredményeztek egyik félnek sem.

Az első világháború vége óta a hágó Belluno megye határát is képezi. A „Bellunói Alpini-zászlóalj” történelmi emlékhelyén kő áll, amelyre a győztesek a következő latin nyelvű feliratot vésték:

  • Sunt rupesvirtutis iter („Az erény ösvényének sziklái”).

A környék turisztikai célú kialakításának részprogramjaként a 20. század közepén a háborús táróaknákat, futóárkokat és kazamatákat ismét járhatóvá tették. Ezért a kisebb állások, futóárkok és tüzérségi ütegpontok, bunkerek manapság látogathatók, némelyiküket emlékhelyekké alakították. Ezáltal a Falzarego-hágó és környéke ma történelmi szabadtéri múzeumot is jelent.


Infrastruktúra, turizmus és sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turisztikai főattrakciói a következő programok:

  • kötélpályás utazás a Kis-Lagazuoira (gyalogtúrával is elérhető);
  • zseblámpával felszerelkezve a táróaknák és bunkerek bejárása;
  • egyszerű gyalogtúra a sísáncon;
  • a Tofanára sziklamászóutak (Klettersteig) vezetnek;
  • egyszerű turistaösvényeken érhetők el: a Lagazuoi-tó, a Lagazuoi menedékház, távolabbra a Valparola-hágó és alatta a Badia-völgy (németül: Gadertal/Abteital);
  • a Monte Averau körüljárására is lehetőség van.

Télen a Lagazuoi sítereppé válik. A térség a Dolomiti Superski szervezetéhez tartozik.

Mindezeket megelőzően kivételes élményt nyújt a hágóból feltáruló panorámakép élvezete is. Keleten, a Lagazuoion túl áll a Tofana és kissé távolabb, Dolomit-csúcsokként nyugaton a Sella és a Marmolada, délre a Civetta és a Monte Pelmo, keleten és délkeleten pedig a Monte Cristallo, a Sorapis és az Antelao láthatók.

Források és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Maurizio Mazzola: Dolomiten – 2000/2005. Orempuller Edit. Trento -
  • Stefano Ardito: ALPOK túrázóknak (1995)2005.II.átd.k. - Gabo Kiadó - ISBN 963 7318 16 X
  • Fajth T. – Dombi J.: Itália – Budapest, 1978. Panoráma K. – ISBN 963-243-119-7
  • A szakmai tartalom :főként a Wikipedia.de és a Wikipedia.it azonos szócikkeire támaszkodik.
  • Steffan Bruns: Alpenpässe. Vom Saumpfad zum Basistunnel, Selbstverlag 2002, S. 132]

Térképek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Falzarego-hágó
Falzarego-hágó
Falzarego-hágó, háttérben az Averau és a Nuvolau
Falzarego-hágó
Háttérben a Hexenfels (Sasso di Stria)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]