Fahéjalkohol
| Fahéjalkohol | |
|---|---|
| IUPAC név | 3-Phenyl-2-propen-1-ol (3-fenil-2-propén-1-ol) |
| Más nevek | Fahéjalkohol Sztiril-karbinol Fenilallil-alkohol |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [104-54-1] |
| SMILES | OC/C=C/c1ccccc1 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C9H10O |
| Moláris tömeg | 134,17 g/mol |
| Sűrűség | 1,0397 g/cm³, 35 °C-on |
| Olvadáspont |
33 °C |
| Forráspont |
250 °C |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] |
| R mondatok | R22, R43[1] |
| S mondatok | S24/25, S37[1] |
| LD50 | 2000 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon vegyületek | Fahéjsav; Fahéjaldehid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A fahéjalkohol egy szerves vegyület. A legegyszerűbb telítetlen aromás alkohol. Összegképlete C9H10O. Alacsony olvadáspontú, szilárd, kristályos anyag. Illata a jácintra emlékeztet. A természetben a Styrax-fajok balzsamában fordul elő, fahéjsavval alkotott észtere alakjában. Számos észtere ismert. A természetben a transz-izomerje fordul elő. Az illatszeripar használja fel.
Tartalomjegyzék |
Előállítása [szerkesztés]
A fahéjalkohol előállítható a természetben megtalálható fahéjsavésztere elszappanosításával (lúgos hirdolízisével). Szintetikusan fahéjaldehid redukciójával állítják elő:
Többféle módszert is kidolgoztak annak biztosítására, hogy a hidrogénes redukció során a kétszeres kötés ne telítődjön.
Kémiai reakciói [szerkesztés]
A fahéjalkohol kémiai tulajdonságai az allilalkoholokéra hasonlítanak. Kétszeres kötést tartalmaz, brómmal addíciós reakcióba lép. Ekkor fahéjalkohol-dibromid keletkezik. Kálium-permanganát oldattal végzett óvatos oxidációjakor 1-fenil-glicerin képződik. Más reakciókban fahéjaldehiddé, fahéjsavvá és benzoesavvá oxidálható. Ha hidrogén-bromiddal reagál, cinnamil-bromiddá alakul.
Felhasználása [szerkesztés]
A fahéjalkohol egyes észtereit az illatszeripar használja fel.
Forrás [szerkesztés]
Bruckner Győző: Szerves kémia, II/1-es kötet.



