Faggyúmirigy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szűrtüszőhöz csatlakozó faggyúmirigyek blokksémája.
Szőrtüsző és faggyúmirigy sémás metszeti képe.
Szűrtüszőhöz csatlakozó faggyúmirigyek szövettani képe.

A faggyúmirigyek a bőrben található külső elválasztású mirigyek. Általában a szőrtüszőkhöz csatlakozva fordulnak elő, és váladékukat a szőrtüszőkből eredő szőrszálakhoz csatlakozva ürítik. Ezzel funkciójuk kettős: egyrészt zsíros váladékukkal elősegítik a szőrszálak vízállóságát és rugalmasságát, másrészt a bőrre jutó váladékuk a bőr hasonló tulajdonságait biztosítják.

Váladéktermelésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szőrtüszőktől függetlenül is előfordulnak, mint pl. a női szeméremrés kisajkainak bőrében. Váladéktermelésük sajátos, un. holokrin típusú, ami azt jelenti, hogy az alapi rétegben képződő sejtek a felszín felé nyomulásuk közben faggyú előanyagokat halmoznak fel, majd – fokozatosan elhalva – teljes mértékben (holos = teljes, egész) mirigy váladékká alakulnak. Alakilag több, összetartó lebenyből álló mirigyek. Igen jól fejlett faggyúmirigyek (Meibom-féle glandulae tarsales) találhatók a szemhéjak állományában, amelyek a szemhéjak szemrést határoló szélén nyílnak, ahol váladékuknak jelentős szerepe van a szemhéjak összetapadásának meggátlásában és a könny kicsordulásának megakadályozásában.

Gyulladásaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faggyúmirigyek fertőzéses gyulladásai – szövődmények nélkül is – igen kellemetlenek és fájdalmasak, és főleg serdülőkorban sok esztétikai és egyben lelki problémát is okoznak. (Mitesszerek, melyek kisebb gyulladásakor pattanások, ezek kiterjedésével súlyos panaszokat és veszélyeket okozó furunkulusok (helyi bőrtályogok) képződnek. Súlyos formája, amikor egyidejűleg sok furunkulus keletkezik (furunculosis). Ezek szerencsére – nem elhanyagolt állapotban – bőrgyógyászatilag, esetleg helyi sebészeti beavatkozással és természetesen a megfelelő antibiotikumok adagolásával viszonylag jól kezelhetőek. Mindemellett - mint minden tályog esetében - alapjában súlyos, és terjedésre hajlamos betegségről van szó.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cormack, David H.: Ham's histology (Lippincott, Philadelphia 1987)
  • Krstic,Radivoj V.: Illustrated encyclopedia of human histology (Amazon.co.uk. 1984)
  • Poirier,Jacques - Catala, Martin: Histologie: Les tissus (2006)
  • Blue Histology (angolul)