Baka (Dunaszerdahelyi járás)

Baka
Baka címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Dunaszerdahelyi
Turisztikai régió	Csallóköz
Rang	község
Polgármester	Csizik Erzsébet
Népesség
Teljes népesség	1150 fő (2007) +/-
Népsűrűség	56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	118 m
Terület	19,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baka Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 54′ k. h. 17° 32′47.9, 17.5333333333
Baka weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Baka (szlovákul Baka) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban, Dunaszerdahelytől 12 km-re délnyugatra az Alsó-Csallóközben. Alsó- és Felsőbaka egyesítése. 2001-ben 1093 lakosából 1011 magyar és 76 szlovák volt.

Története

A falut 1274-ben királyi udvarnokok szállásaként említik, ekkor épült római katolikus temploma is, amely elpusztult. Helyette 1767 és 1770 között újat emeltek, melyet a Mindenszentek tiszteletére szenteltek. 1937-ben újították fel. A község alatt folyó Duna-ágon az ősidők óta épültek vízimalmok.

Vályi András szerint "Alsó Baka. Elegyes lakosú falu Poson Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Bőstöl nem meszsze Tsilíz patakja mellett, hasznos malmai vagynak a’ Duna vizén. Határja középszerű, vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága, második Osztálybéli." "Felső Baka. Elegyes magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, helyben fűrész, és száraz malma van, vízi pedig a’ Dunán jó távól; határja tzín mosó fűvel bővelkedik, réttye, legelője jó, második Osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Baka (Alsó, Felső), két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Poson vgyében, a Csiliz vizénél, ut. p. Somorjához 3 órányira, a győri utban. Az 1-sőben van 519 kath., 2 ref., 6 zsidó; a másodikban 413 kath., 26 zsidó lak., és egy kath. paroch. templom. Határjok termékeny; rétjek, legelőjök, s a Duna szigetjében erdejük elég. Szarvasmarhát, lovat, juhot, szép mennyiségben tartanak. F. u. Bartal, Kulcsár, Jankó, s más számos nemesek. "

1910-ben 853, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 2001-ben 1093 lakosából 1011 magyar és 76 szlovák volt.

Nevezetességei

• A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1728-ban épült.
• A községházán helytörténeti gyűjtemény látható.

Sport

A bakaiak a húszas évek második felében ismerkedtek meg a futballal Jányi István és Tóth Béla jóvoltából, akik annak idején Pozsonyban végezték tanulmányaikat, ők hozták be a faluba az első futball-labdát. A futballklubot 1931-ben alapították. Az FC Baka Csallóköz egyik legpatinánsabb klubja, legnagyobb riválisa a Bősi Tornaegylet. A csapat 24 évet játszott a kerületi osztályban, anyagi gondok miatt a 2005/2006-os szezonban kiestek, jelenleg a dunaszerdahelyi területi szövetségében kiírt első osztályában játsznak. A felnőtt csapat 2009. június 20. a dunaszerdahelyi területi szövetség által kiírt második osztály bajnoka lett 6 pont előnnyel, és ősztől már a járási élvonalban folytatja a küzdelmet.

A hazai mez színe piros-kék, míg az idegenbeli mez tiszta fehér.

Híres emberek

1871-ben született Bakán Jankó Zoltán. A család Pozsony vármegye nemesei közé tartozott. Gyermekkorát szülőfalujában töltötte, ahol szülei jómódú gazdálkodók voltak. Az egyetemet Pozsonyban végezte, ahol jogot tanult. Tanulmányai befejezése után gazdag közéleti pályát futott be: volt Pozsonyban hivatali tisztviselő, tanácsos, majd mint alispán dolgozott. 1918-ban Pozsony megye főispánjává nevezték ki. Íróként és kultúrpolitikusként tartják számon. Legkiemelkedőbb műve az 1940-ben megjelent Mesél a szülőföldem című könyve. A kötetben szereplő novellák: A mi házunk, A pogánynak keresztelt gyerek, A bécsi rokon, Mozoli bácsi szóhoz jut.

Testvértelepülés

• Lipót

Források

• Plavy, D. - Sárkány, I. 2002: Hetvenéves a bakai labdarúgás. Baka.