Fűrészbagoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fűrészbagoly
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Surniinae
Nem: Aegolius
Faj: A. acadicus
Tudományos név
Aegolius acadicus
(Gmelin, 1788)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fűrészbagoly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fűrészbagoly témájú médiaállományokat és Fűrészbagoly témájú kategóriát.

A fűrészbagoly (Aegolius acadicus) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1788-ban, a Strix nembe Strix acadica néven.[3] Nevét hangjáról kapta, mivel kiáltása a fűrész élesítésekor keletkezett hangra emlékeztet.

Alfajai[szerkesztés]

  • Aegolius acadicus acadicus (J. F. Gmelin, 1788)
  • Aegolius acadicus brooksi (J. H. Fleming, 1916)[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Kanada déli részén és az Amerikai Egyesült Államok északi és nyugati területein honos. A felnőtt madarak állandóan egy helyben élnek, a fiatalok azonban sokszor igen messzire elkóborolhatnak. Ilyen kóbor egyedeket észleltek már Mexikó, Bermuda, Costa Rica, Guatemala és Saint-Pierre és Miquelon területén is. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi sivatagok, szubtrópusi vagy trópusi hegyi esőerdők és mocsári erdők, valamint városi régiók. Vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 20 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-48 centiméter.[5]

Portré

Életmódja[szerkesztés]

Nappal a magas fenyőfák sűrű ágai között rejtőzik. Sötétedés után jár táplálékot keresni. Apró madarakra, rágcsálókra, nyáron rovarokra is vadászik.

Szaporodása[szerkesztés]

Április közepén a költőpár fészket épít egy faodúban, általában 10 méter magasan. A tojó 4-6 tojást rak, amelyeken 26-30 napig kotlik. a fiókák 4 hetes korukban hagyják el a fészket, ezután még további hetekig ülnek a környező ágakon, ahol szüleik továbbra is etetik őket.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 17.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]