Füzet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mintás és sima füzetek

A füzet egy papírból készült tárgy, amibe iskolások és felnőttek is egyaránt jegyzetelhetnek, gondolataikat rögzíthetik, írhatnak bele. Esetleg még rajzolni. Legtöbb füzetet a világon a diákok használnak az iskolákban.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A füzet papírból készül, tehát fontos alapanyaga a fa. A füzetlapokat méretre vágják (A4, A5 a leggyakoribb), majd egy tűzőgép segítségével hozzáfogják a füzet borítójához. A borító lehet sima (füzetfajtánként más-más szín/minta), mintázatos vagy esetleg vastagabb kartonból. Egyes füzetek úgynevezett "spirál" füzetek, amiket nem gémkapocs, hanem egy spirálra fűzték rá a lapokat.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leginkább a diákok használják, hogy az órai anyagokat, házi feladatokat, információkat egy helyen megtalálják.

Fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sima, kockás, vonalas. Ez a három az alapfajta.

  • Sima:

Ebbe a füzetbe a diákok legtöbbször matematika, fizika és kémia órán jegyzetelnek. Alsóbb osztályokban még rajzfüzetnek lehet kérni.

  • Kockás

Ezt a füzetet a matematika, fizika és egyéb számolással és ábrázolással kapcsolatos tárgyakhoz használják, esetleg még a cégeknél is a számolásos munkakörben dolgozók. (Pl.: könyvelők)

  • Vonalas

Szövegek írására a legalkalmasabb fajta.

Léteznek még egyéb, ún. "különleges" füzetek is. Ezek az ének, szótár és lecke füzetek.

Egy énekfüzetben 5-5 soros kotta található, amibe lehet írni a hangjegyeket. Ezeket leginkább a kezdő zenészek használják.

A szótárfüzet egy kisalakú (A5) füzet általában, amiben középen elválasztva 2-2 oldalán egy lapnak található sorokba szedve hely az idegen szavaknak és a magyar megfelelőjének.

Leckefüzetbe a hét minden napja le van írva, heti bontásokban (2-2 laponként) és ebben lehet vezetni a tanulnivalókat.