Fürgetetvek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fürgetetvek
Graphopsocus cruciatus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Csoport: Eumetabola
Csoport: Egyszerűsödött szárnyas rovarok (Paraneoptera)
Öregrend: Condylognatha
Rend: Fürgetetvek (Psocoptera)
Haliday, 1836
Alrendek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fürgetetvek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fürgetetvek témájú kategóriát.

A fürgetetvek avagy fatetvek, kéregtetvek (Psocoptera) az egyszerűsödött szárnyas rovarok közé sorolt Condylognatha öregrendjének egyik rendje.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés]

A perm időszakban (295–248 millió évvel ezelőtt) jelentek meg. Számos kövületüket borostyánkövek őrizték meg.

Hosszú fejlődésük eredményeként a sarkvidékek kivételével a Föld minden részén elterjedtek. Hozzávetőleg 5600 ismert fajukból Magyarországon mintegy 70 él.

Megjelenésük,felépítésük[szerkesztés]

1–10 mm hosszú, jellegzetesen fürgén mozgó rovarok. A fejük jól elkülönül.

Csápjuk hosszú, fonalas. Összetett szemeik oldalt ülnek — általában nagyok,de némely fajoké elcsökevényesedett. Szájszervük kevés kivételtől eltekintve rágó típusú. Nyálmirigyeik egy része szövőmiriggyé módosult. A szárnyas fajoknak 3 pontszeme is van, előtoruk fejletlen, közép- és utótoruk pedig összenőtt. A szárnyatlan fajokról a pontszemek rendszerint hiányoznak, az előtor normálisan fejlett, a torszelvények általában szabadok.

Járólábaik többnyire vékonyak, mérsékelten hosszúak.

Legtöbbjüknek két pár hártyás szárnya van, de vannak rövid, illetve csökevényes szárnyú, sőt szárnyatlan fajok is — olyannyira, hogy többségük röpképtelen, mert szárnyai apró pikkelyekké csökevényesedtek.

Mivel szájszerveik a legkevésbé módosultak az eredeti rágó típushoz képest, gyakran a legprimitívebb hermipteroid rendnek tekintik őket.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]

Általában szabadon élnek nyirkos élőhelyeiken, így az avarban, kövek alatt vagy a növényeken — a leggyakrabban fákon és bokrokon, többnyire azok kérgén vagy kérge alatt. Az Archipsocidae család egyes fajai csapatosan élnek selyemszövedékükben; a selymet különleges ajakmirigyeik termelik. Legalább egy ausztráliai faj fába fúrt lukakban él.

Nem élősködőek. Kis növényi szervezetekkel (moszatokkal, zuzmóval), valamint penész- és rozsdagombákkal táplálkoznak.

A röpképes fajok szárnyaikat nyugalmi helyzetben háztetőszerűen a potroh fölött tartják.

Többségük petékkel szaporodik, de ismertek elevenszülő fajaik is. Epimorfózissal fejlődnek — ez azt jelenti, hogy a kikelő ivadék testszelvényeinek száma megegyezik a felnőtt állatéval (imágóéval), amelyre külseje és életmódja is hasonlít. A felnőtt méretet fokozatosan, külön fejlődő, szelvényszerző szakaszok beiktatása nélkül éri el.[1]

Rendszertani felosztásuk[szerkesztés]

A rendbe az alábbi alrendek és alrendágak tartoznak

1. zugtetű-alkatúak (Trogiomorpha) két alrendággal:

2. kéregtetű-alkatúak (Troctomorpha) két alrendággal:

3. fatetű-alkatúak (Psocomorpha)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ulrich Sedlag, 1979: A csodálatos rovarvilág. Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1982. ISBN 963 231 370 4, p. 182.

Források[szerkesztés]