Fülcsiga

Fülcsiga
Evolúciós időszak: Pleisztocén - jelenkor
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Altörzs: Héjasok (Conchifera) Osztály: Csigák (Gastropoda) Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda) Öregrend: Heterobranchia Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata) Család: Mocsári csigák (Lymnaeidae) Nem: Radix Faj: R. auricularia
Tudományos név
Radix auricularia Linnaeus, 1758
Szinonimák
Helix auricularia Linnaeus, 1758 Limnaea auricularia Lymnaea auricularia
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Fülcsiga témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fülcsiga témájú médiaállományokat.

A fülcsiga (Radix auricularia korábban, Lymnaea auricularia) a csigák (Gastropoda) osztályának a tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a mocsári csigák (Lymnaeidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A fülcsiga Európában és Ázsiában mindenütt megtalálható, de nem gyakori. Az Amerikai Egyesült Államokba betelepítették ezt a csigafajt.

Alakjai

A fülcsigának két alakja van:

• Radix auricularia f. tumida (Held, 1836)
• Radix auricularia f. subampla (Ehrmann, 1933)

Megjelenése

A fülcsiga háza széles fül alakú, tekercse rövid, hegyes, a ház magasságának legfeljebb egyhatod részét teszi ki, vagyis rövidebb, mint a szájadék. Az utolsó kanyarulat nagy és fül alakúan erősen kiöblösödött; a szájadék szegélye szélesen kiterül. A ház 25-35 milliméter magas és 25-30 milliméter széles. Színe világos sárgásbarna. Az állat teste szürke, sötét foltokkal tarkított köpenye a ház vékony héján áttetszik.

Életmódja

A fülcsiga álló- és folyó-, növényzettel dúsan benőtt vizek lakója. Brakkvízben is megél.

Szaporodása

Mint valamennyi tüdőscsiga, a fülcsigák is hímnősek. A párosodásban azonban többnyire egyneműen vesznek részt, vagyis az egyik állat hímként, a másik nőstényként viselkedik.

Forrás

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.