Függőágy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Függőágy egy tengerparti bungallóban

A függőágy egy fekvőhely, amely textilből vagy hálóból készül, két szilárd pont közé feszítik ki, és aludni vagy pihenni lehet benne. Vannak függőszékek is, melyekben ülő helyzetben helyezkedhet el az ember. Előnye, hogy kis helyet foglal, és rendkívül kényelmes.

A függőágyakat Dél-Amerikában vagy a Karib-szigeteken találták fel a Kolumbusz előtti időkben. Indián nyelven hamaca a neve (ebből ered angol neve, a hammock). Kolumbusz volt az első európai (ezúttal óvilági) ember, aki függőágyat látott. Több trópusi vidéken is elterjedt a 16. századtól kezdődően az európaiak által, de hajókon is használják, mert lengése követi a hajó mozgását, és ezért kicsi az esélye, hogy az alvó a földre esik. A Yucatán-félszigeten minden otthonban megtalálható, bár nem ők találták fel, és körülbelül kétszáz évvel a spanyol hódítás előtt érkeztek meg a területre.

Függőágy – Ez pont az a típus, amiből tényleg ki lehet esni, mivel nagyon keskeny, túlságosan ki van feszítve és a merevítőrudak miatt a hosszanti tengelye körül nagyon könnyen elfordul. Egy jól használható függőágy ívelt, mély, jóval szélesebb és a két vége nincs rúddal összefogva.

Bár első ránézésre sokan úgy gondolják, az alvó könnyen kieshet a függőágyból, a valóságban amikor az ember ránehezedik, a függőágy szélei körésimulnak, mint egy selyemgubó, és így nem esik ki belőle olyan könnyen.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]