Földváry Sándor
Földváry Sándor (földvári) (1809 – Pest, 1868. július 29.) honvéd ezredes.
[szerkesztés] Élete
Székely származású volt. 1848-ban Szegeden szabadcsapatot, utóbb egy honvédzászlóaljat toborzott és szervezett; a szabadságharcban vitézségeért a „bátrak legbátrabbika” elnevezést nyerte; kitüntette magát 1849. március 22-én a szőregi, április 11-én a vilovai csatákban, Szenttamás ostrománál (április 3.) az elfoglalt sáncokra ő tűzte ki a zászlót); 1849. április 4-éig a 3. honvéd-zászlóalj (a vörös sipkások) őrnagya volt; ekkor alezredesnek neveztetett ki; május 17-én a magyar katonai vitézség rendje második osztályával diszíttetett fel, augusztus 4-én Görgei Artúr ezredesnek léptette elő. A szabadságharc után külföldre menekült. Mikor 1861-ben hazájába visszatért, Eger városa február 28-án díszpolgárrá avatta, Szeged városa pedig április 15-én lakosainak sorába fölvette és 100 hold földdel ajándékozta meg.
[szerkesztés] Munkái
Költeményt irt a Tavasz (Pápa, 1845.) c. zsebkönyvbe.
Levele Szeged városához, Apátfalva 1861. jan. 7. (Vasárnapi Ujság, 1861. 39. sz.)
1848–49. napiparancsai és jegyzetei kéziratban maradtak.
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894. Online hozzáférés
