Földváry Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Földváry Sándor
Földváry Sándor.jpg
Földváry Sándor portréja a Vasárnapi Ujságban
Született 1809. november 26.
Gyergyószentmiklós
Elhunyt 1868. július 29. (58 évesen)
Pest
Foglalkozása honvédezredes

Földvári Földváry Sándor (Gyergyószentmiklós, 1809. november 26.Pest, 1868. július 29.) magyar katona, honvédezredes, Földváry Károly honvédezredes ikertestvére.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székely származású volt, a Földávry család sarjaként született. 1848-ban Szegeden szabadcsapatot, utóbb egy honvédzászlóaljat toborzott és szervezett; a szabadságharcban vitézségeért a „bátrak legbátrabbika” elnevezést érdemelte ki; kitüntette magát 1849. március 22-én a szőregi, április 11-én a vilovai csatákban, Szenttamás ostrománál (április 3.) az elfoglalt sáncokra ő tűzte ki a zászlót); 1849. április 4-éig a 3. honvéd-zászlóalj (a vörös sipkások) őrnagya volt; ekkor alezredesnek léptették elő. Május 17-én a magyar katonai vitézség rend második osztályát is kiérdemelte, augusztus 4-én Görgei Artúr ezredesnek nevezte ki. A szabadságharc után külföldre menekült, amikor 1861-ben visszatérhetett, Eger városa február 28-án díszpolgárrá avatta, Szeged városa pedig április 15-én lakosainak sorába fölvette és 100 hold földdel ajándékozta meg.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Költeményt irt a Tavasz (Pápa, 1845.) c. zsebkönyvbe.
  • Levele Szeged városához, Apátfalva 1861. jan. 7. (Vasárnapi Ujság, 1861. 39. sz.)
  • 1848–49. napiparancsai és jegyzetei kéziratban maradtak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]