Férfi egyéni időfutam kerékpározás a 2012. évi nyári olimpiai játékokon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Férfi egyéni időfutam
a XXX. nyári olimpián
Cycling (road) pictogram.svg
Adatok
Helyszín London, Surrey
Dátum augusztus 1.
Versenyzők 37 résztvevő
31 nemzetből
Érmesek
Aranyérem   Nagy-Britannia Nagy-Britannia
Ezüstérem   Németország Németország
Bronzérem   Nagy-Britannia Nagy-Britannia

 ← 2008 2016 → 

A 2012. évi nyári olimpiai játékokon a kerékpározás férfi egyéni időfutam versenyszámát augusztus 1-jén rendezték.

Kvalifikáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2011-es UCI World Tour első tizenöt helyezettje, a Europe Tour első 7, az America Tour első 4, az Asia Tour legjobb két helyezettje, valamint az Oceania és az Africa Tour legerősebb országai egy-egy versenyzővel képviseltethette magát. Az időfutam-világbajnokság alapján néhány ország indíthatott egy plusz versenyzőt is, ezek Németország, az Egyesült Királyság, Svájc, Ausztrália, Hollandia, Kazahsztán, Dánia, Spanyolország, Svédország és Kanada voltak.

Előzetes esélyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A verseny pekingi címvédője a svájci Fabian Cancellara volt, akitől ezen a versenyen is jó teljesítményt várt mindenki. Ám miután a mezőnyversenyen bukott, valamint megfejelt egy kordont is az esés után, kétségessé vált az indulása. Miután kiderült, hogy nem tört el a kulcscsontja a baleset során, úgy döntött, indul az időfutamon.[1]

A Tour de France győztese, Bradley Wiggins is komoly favoritnak számított, miután a francia körversenyen mindkét időfutamot nagy fölénnyel nyerte meg. A világbajnok Tony Martint sérülések hátráltatták, így kihagyta a Tourt, hogy az olimpiára már teljesen egészséges lehessen.[2]

További esélyesek voltak a fiatal amerikai Taylor Phinney, a Wigginshez hasonlóan ugyancsak brit, az őt a Touron megszorongató Chris Froome, Luis León Sácnhez, Marco Pinotti, Michael Rogers és Sylvain Chavanel.

Útvonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hampton Court Palace, ahonnan indult a mezőny, és ahol a finis is volt.

A verseny rajtja és célja a Hampton Court Palace volt, a versenyzőknek egyetlen kört kellett megtenniük a 44 km-es szakasz során. Az útvonal keresztülhaladt délnyugat-Londonon, Kingstonon és Surrey-n.[3]

Végeredmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A győztes brit Bradley Wiggins két kilométerrel a cél előtt, a Bushy Parknál

A nevezési listát augusztus elsején hozták nyilvánosságra.[4]

# Versenyző Idő
1Aranyérem Arany Nagy-Britannia Bradley Wiggins (GBR) 50:39.54
2Ezüstérem Ezüst Németország Tony Martin (GER) 51:21.54
3Bronzérem Bronz Nagy-Britannia Chris Froome (GBR) 51:47.87
4 Egyesült Államok Taylor Phinney (USA) 52:38.07
5 Olaszország Marco Pinotti (ITA) 52:49.28
6 Ausztrália Michael Rogers (AUS) 52:51.39
7 Svájc Fabian Cancellara (SUI) 52:53.71
8 Németország Bert Grabsch (GER) 53:18.04
9 Spanyolország Jonathan Castroviejo (ESP) 53:29.36
10 Szlovénia Janez Brajkovič (SLO) 54:09.72
11 Hollandia Lieuwe Westra (NED) 54:19.62
12 Fehéroroszország Vaszil Kirijenka (BLR) 54:30.29
13 Norvégia Edvald Boasson Hagen (NOR) 54:30.87
14 Dánia Lars Bak (DEN) 54:33.21
15 Dánia Jakob Fuglsang (DEN) 54:34.49
16 Svédország Gustav Larsson (SWE) 54:35.26
17 Belgium Philippe Gilbert (BEL) 54:39.98
18 Portugália Nelson Oliveira (POR) 54:41.57
19 Új-Zéland Jack Bauer (NZL) 54:54.16
20 Oroszország Gyenyisz Menysov (RUS) 54:59.26
21 Litvánia Ramūnas Navardauskas (LTU) 55:12.32
22 Hollandia Lars Boom (NED) 55:29.74
23 Kazahsztán Alekszandr Vinokurov (KAZ) 55:37.05
24 Japán Beppu Fumijuki (JPN) 55:40.64
25 Lengyelország Maciej Bodnar (POL) 55:49.67
26 Brazília Magno Nazaret (BRA) 55:50.77
27 Írország David McCann (IRL) 56:03.77
28 Kanada Ryder Hesjedal (CAN) 56:06.18
29 Franciaország Sylvain Chavanel (FRA) 56:07.67
30 Svájc Michael Albasini (SUI) 56:38.38
31 Kazahsztán Aszan Bazajev (KAZ) 56:40.77
32 Spanyolország Luis León Sánchez (ESP) 56:59.16
33 Venezuela Tomás Gil (VEN) 57:05.12
34 Marokkó Mouhcine Lahsaini (MAR) 57:25.24
35 Kolumbia Fabio Duarte (COL) 57:34.20
36 Irán Alireza Haghi (IRI) 57:41.44
37 Törökország Ahmet Akdilek (TUR) 59:11.19
Írország Daniel Martin (IRL)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]