Féregyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Féregyháza szócikkből átirányítva)
Féregyház (Firiteaz)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségNémetság
Rangfalu
KözségközpontNémetság
Irányítószám317312
SIRUTA-kód12171
Népesség
Népesség470 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság46 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 01′ 10″, k. h. 21° 22′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 10″, k. h. 21° 22′ 23″
Féregyház weboldala
SablonWikidataSegítség

Féregyház, 1910-ig Féregyháza (románul: Firiteaz, németül: Firiteaß) falu Romániában, a Bánságban, Arad megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a középkori Fejéregyház névből módosult a szerb, majd a román nyelvben. Eredetileg fehér falú templomára utalt. Mai névalakját már a helységnévrendezés előtt is használták, például pecsétjén is így szerepelt. Történeti névalakjai: Feyereghaz (1256), Ferithaz (1561), Félegyhaz (1563), Fereghaz (1570), Felity (1647), Firischaz (1717), Firitiasch (17231725), Firigyháza (1858).

Története[szerkesztés]

A középkorban valószínűleg magyar lakosságú falu volt, amely az 1550-es1570-es években pusztult el. Az 1640-es években szerbek költöztek be, majd a 18. század elején románokkal települt újra. 1781-ben Szerviczky György mint a törökkanizsai uradalomhoz tartozó pusztát vásárolta meg a kincstártól. 1804-ben a Szerviczky család birtoka egy részét haszonbérbe adta ki tápai, algyői és hantházai magyaroknak. A falu csak 1858-ban költözött mai helyére. Lakói a 19. század második felétől jórészt kertészkedéssel foglalkoztak. A középkorban Arad, a 19. században Temes vármegyéhez tartozott.

Az egykori községházát nemrég gyermekotthonnak alakították át, amelyben 60 otthontalan és árva gyermeket helyeztek el.

Népessége[szerkesztés]

  • 1900-ban 1264 lakosából 865 volt román, 321 magyar és 72 német anyanyelvű; 884 ortodox, 344 római katolikus, 16 református és 10 evangélikus vallású.
  • 2002-ben 444 lakosából 375 volt román, 64 magyar és 4 cigány nemzetiségű; 319 ortodox, 72 római katolikus, 32 baptista és 21 pünkösdista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]