Fényi-erdő Természetvédelmi Terület
| Fényi-erdő Természetvédelmi Terület | |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | |
| Terület | 2,97 km² |
| Alapítás ideje | 1954 |
 Fényi-erdő Természetvédelmi Terület
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 44′ 16″, k. h. 22° 16′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 16″, k. h. 22° 16′ 31″ | |
A 297 hektárnyi területen fekvő Fényi erdő 1954 óta természetvédelmi terület, a Nyírség egykori erdőségének megmaradt utolsó foltja.
Fekvése[szerkesztés]
Bátorliget község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti-délkeleti szélén, a Nyírség peremén helyezkedik el, közvetlenül a román határ mellett, Nyírbátortól kelet-délkeleti irányban, Mátészalkától délre. Maga a Fényi-erdő a település határának délkeleti szélén helyezkedik el, a védett terület délkeleti és déli széle lényegében egybeesik az államhatárral.
A község határai között egyébként két másik, jelentős természetvédelmi terület is található, ezek közül a bátorligeti ősláp a helység lakott területétől északi irányban terül el, a központtól is alig több mint egy kilométerre, a bátorligeti legelő pedig az előbbinek nyugati szomszédságában, az attól Nyírpilis felé eső területen.
Jellege[szerkesztés]
A nyírség homokbuckáin megtelepedett egykori összefüggő erdőség, és az egykori folyómedrek helyén kialakult homokbuckák közötti hűvös, lefolyástalan, nedves, részek égeres-nyíres ligeteinek maradványa.
Keletkezése[szerkesztés]
A Nyírség homokját még valamikor a jégkorszak előtt a környező folyók hordaléka terítette szét a vidéken, amit aztán a jégkorszak után uralkodó széljárás formált buckává.
Növényvilága[szerkesztés]
A buckák tetején, napsütötte, melegebb oldalain a ma már csak szórványosan fellelhető kocsányos tölgyek által alkotott pusztai tölgyes található, mely jellemzően legszárazabb homoki talajainkon él, fái is alacsonyabb növésűek, mint a vízben bővelkedő területen élő gyöngyvirágos tölgyeseké. Az erdőt mozaikszerűen beékelődött homoki (puszta) gyepfoltok tarkítják.
A Fényi erdő homokdombjai (buckái) közötti mélyedések hűvös, lefolyástalan nedves részein gyöngyvirágos tölgyes, kőris, szil ligeterdő, s nyírláp található.
A cserjeszintet főleg az egybibés galagonya, fagyal, és a kökény alkotja.
A változatos erdős, ligetes részeken gyakori az európai zergeboglár, turbánliliom, a kosborfélék, köztük a vitézkosbor, de megtalálható itt a hegyvidékekre jellemző fehér madársisak is.
-
Kocsányos tölgy (Quercus robur) -
Egybibés galagonya -
Virágzó kökénybokrok -
Kökörcsin -
Turbánliliom -
Európai zergeboglár -
Gyöngyvirágos erdő -
Tavaszi hérics
A homokbuckák és ligeterdők lápos részei közé beékelődött homoki gyepben pedig a tavaszi hérics sárga virágai, s a kökörcsin alkotnak színes mezőt.
Források[szerkesztés]
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága
- Garami László: Védett természeti értékeink ISBN 963-243-239-8
- Zsibongó
- Nyírerdő