Fábián Ambrus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fábián Ambrus
Életrajzi adatok
Születési névFábián Ambrus Zsigmond
Született1809. augusztus 22.
Bozzai
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1878. december 9. (69 évesen)
Sopron
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus

Fábián Ambrus Zsigmond (Bozzai, 1809. augusztus 22.Sopron, 1878. december 9.) benedek rendi pap, tanár.

Élete[szerkesztés]

1827. október 16-án lépett a rendbe; teológiai tanulmányait Győrszentmártonban végezte. 1835. július 13-án misés pappá szenteltetett föl; 1835–1836-ban hitszónok volt ugyanott, 1836–1846-ban tanár Sopronban, 1846–1850-ben Pozsonyban, 1850–1854-ben hitszónok és tanár Pannonhalmán, 1854–1859-ben tanár Győrött. 1859–1870-ben hitszónok volt Sopronban.

Munkái[szerkesztés]

  • Ó- és új-szövetségi történet. Schmid Kristóf nyomán a tanuló ifjúság számára. Pozsony, 1845 (2. kiadás Pozsony, 1845)
  • Örömdal Cherrier a pozsonyi tankerület főigazgatójának beigtatásakor. Pozsony, 1846
  • A kath. egyház története és az isteni tiszteletnek szelleme. Hepp és Terklau után, az ifjúság és nép hasznára. Pozsony, 1847
  • A kath. egyház története, a középtanodai ifjúság számára, kiadta a jó és olcsó könyvkiadó-társulat. Pest, 1850 (2. kiadás Eger, 1863)

Kéziratban: Magyarok története

Programértekezései: Erény és tudomány, Kalászat a magyar irodalom terén (Győri r. k. gymnasium Értesítője 1857 és 1859); cikkei: a Religio és Nevelésben (1841. A belbéke, 1843–44. Iskolaügy Sopronban, Kötelességeink önmagunk iránt, hét cikk, 1846. Egyházi helyek, 1847–49. Önsanyargatás a szentirás értelmében, Iskolaügy Nagyszombatban), a Kath. Néplapban (1848–52., 1855., 1861–62. nevelés- és erkölcsi irányú elbeszélések és egyházi tárgyú cikkek), a Religióban (1851. Viale nuncius és Hauer főispán Pannonhalmán, 1854. A hazai szent legendák tárgyában, 1855. Győri missiói tudósítás, 1856. Iskolaügy Győrött és Győri tudósítás Ferenc József király utazásáról, 1857. Rózsafüzér-társulat, Simor győri püspök beigtatása, 1858. Szent-Márton, Rimely főapát bérmálásáról), a Családi Lapokban (1853–54. Demetrio kapitány története, Párbaj, és több külföldi beszély fordítása), a Tanodai Lapokban (1856. Eszmetöredékek az ész és szív öszhangzatos képzéséhez. 1858. Martin K., A kath. religio cz. tankönyvének birálata), a Pázmány-füzetekben (Pest, 1855–59) hat beszéde s a Garay Alajos, Magyar egyházi Szónok c. folyóiratában (Pest, 1861–64) 28 egyházi beszéde jelent meg; 1846-ban a Nemzeti Ujságnak rendes levelezője volt; ebbe és a fönt említett lapokba még több politikai és vegyes tartalmú cikket írt (1841–61.); az Egyetemes Magyar Encyclopaediának munkatársa volt.

Források[szerkesztés]