Ezüst juhar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ezüstjuhar szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ezüst juhar
0 Acer saccharinum - Tervueren.JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Szappanfafélék (Sapindaceae)
Nemzetség: Juhar (Acer)
Fajcsoport: Rubra
Fajsor: Rubra
Faj: A. saccharinum
Tudományos név
Acer saccharinum
L.
Szinonimák
  • A. dasycarpum[1]
Elterjedés
Acer saccharinum range map.svg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ezüst juhar témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüst juhar témájú kategóriát.

Az ezüst juhar (Acer saccharinum) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj. A leggyorsabb növekedésű juharfaj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Amerika keleti részén honos. Hazájában sík vidéki faj. Nyirkos talajokat, folyópartokat kedvel. Európába először 1725-ben hozták be. A XX. századra ezen a földrészen is általánosan elterjedt.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terebélyes, oszlopos 30 méter magas lombhullató fa. Kérge előbb szürke és sima, majd pikkelye, hosszant repedezett. Az idősebb fákon gyakran nőnek vízhajtások. Vesszője vörösesbarna, fénylő, világos paraszemölcsökkel. Ágai vékonyabbak a többi juharénál, nagyon hosszúak, felfele növőek, de a koronaperemén lefele lógóak. Nedvében elég sok a cukor. Rügyei tojásdadok, vöröslők, míg a hónaljrügyek szártól elállók, keskenyek, hegyesek, a csúcsrügynél alig kisebbek.

A levelek keresztben átellenesek, fiatalon szőrösek, tenyeresen osztottak, ötkaréjúak, hegyesen fogazottak, 8–15 cm hosszúak és szélesek. A karéjok a levélalap felé elkeskenyednek. A felszínük világoszöld, sima, fonákjuk ezüstös és finoman szőrös, ősszel rendszerint megsárgulnak, sárgásvörösre színeződnek. Nevét is leveleinek szép, ezüstszürke fonákáról kapta.

A virágai aprók, zöldessárgák, váltivarúak (a virágzatokban a kétivarú virágokon kívül a porzók vagy a termő elsatnyulása következtében egyivarúak is találhatóak - de akár az egész virágzat is átalakulhat), csupaszok (szirmaik hiányoznak), kis csomókban, lombfakadás előtt, kora tavasszal nyílnak. Az amerikai fajok közül legkorábban, gyakran már márciusban virágzik. A termése ikerlependék, 2 cm-esek, széttartók, éréskor szétválnak. A magház orsó alakú.

Élettartama 60-80 év. Tőről sarjad. Kiegyenlített hőigényű, fényigényes, közepes vízigényű faj. Fája a többi juharfajéhoz képest puhább és könnyebb és törékeny.

Változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A. s. ‘Asplenifolium’[2];
  • A. s. ‘Laciniatum’[3]
  • ‘Laciniatum Wieri’[4] – szeldelt levelű ezüst juhar: 1873-ban szelektálták ki, nevét levele formájáról kapta.[5][6][7];
  • ‘Lutescens’ - sárgalevelű ezüstjuhar[5]
  • ‘Pax’[8]
  • A. s. ‘Pyramidale’[9]

Hasznosítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában, ahogy Magyarországon is, mivel a városok szennyezett levegőjét jól tűri, gyors növekedésű és lombszíne miatt kedvelt, gyakran ültetett parkfa. Továbbá erdősávokban, fasorokban, ritkábban az ártereken is ültetik.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. N. Vermeulen. Fák és cserjék enciklopédiája. Budapest: Ventus Libro Kiadó, 25. o (2005). ISBN 963 9546 50 X 
  2. Van den Berk B.V. Acer saccharinum 'Asplenifolium'
  3. Van den Berk B.V. Acer saccharinum 'Laciniatum'
  4. Van den Berk B.V. Acer saccharinum 'Laciniatum Wieri'
  5. ^ a b Pesti László - Tarjányi Ferenc: Budapesti nagy parkok növényjegyzéke 2011
  6. Európa fái (szerk.: Owen Johnson, More David), Kossuth Kiadó, 2011 ISBN: 9789630966023
  7. Barcham Trees plc Acer saccharinum 'Laciniata Wierii'
  8. Plants of USA and Canada Acer saccharinum L. var. laciniatum Pax
  9. Van den Berk B.V. Acer saccharinum 'Pyramidale'

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]