Ezüst-kolloid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ezüst-kolloidot vízben feloldott (kolloid állapotú) ezüstrészecskék alkotják.

Mikrobaölő szer, amit a múltban sebek, égések kezelésére használtak a fertőzés megelőzésére. Az ezoterikus gyógyászat egyes képviselői szerint jótékony hatású táplálékkiegészítő. Mások azt állítják, hogy igen erős antibiotikum,[1] aminek veszélytelen a fogyasztása, bár ez vita tárgyát képezi az argiria veszélye miatt,[2] ami a bőr permanens kékes vagy szürkés elszíneződése.

Egyes ezüstöt tartalmazó termékek sokáig, nagy mennyiségben való bevitele valóban argiriát okozott egyesekben,[3][4][5][6] ám a normálisnak tekintett szintű ezüstbevitel esetén az argiria veszélye alacsony[forrás?].

Fogyasztás előtt érdemes tudni:

Az ezüstoldat - in vitro - kémcsőben baktériumölő, de ez még nem jelenti azt, hogy - in vivo - az élőszervezetben is hasonló hatást fejt ki. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy egy nehézfém, mely toxikus hatással van a patogénekre, miért ne jelentene kockázatot az élőszervezetekben megtalálható nélkülözhetetlen baktériumokra nézve. Feltételezés, hogy a kórokozó baktériumok érzékenyebbek az ezüstre, ez tudományosan nem alátámasztott. Az ezüstoldat csodaszerként való feltüntetése helytelen, vírusölő hatása nincs bizonyítva. Sem ezüst, sem arany kolloid oldattal még nem kezeltek sikerrel HIV-es, AIDS-es, szifiliszes betegeket.[forrás?]

Alkalmazásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ezüst-kolloid az ivóvizet hosszú időn keresztül iható állapotban tartja.[1] Az ezüstöt már 100 évvel ezelőtt is használták helyi fertőtlenítőszerként kisebb égési sebek kezelésére.[7] Igazolták, hogy a kolloid ezüst 5 ppm (milliomodrész) fölötti koncentrációban több fertőző baktériumot képes elpusztítani.[8]

Az ezüst-kolloid az ezüst magas hővezetése miatt hűtőpasztának kiváló.

Vitatott hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Argiria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszú távon egyes ezüsttartalmú termékek nagy dózisban való bevitele argiriát okozhat, ami a bőr kékes vagy szürkés elszíneződése.[3][4][5] Bár általában maradandó állapotnak tartják, egyes személyek azt állítják, hogy sikerült visszafordítaniuk azt[9]. Az argiria nem halálos,[10] és más egészségre káros hatása nem ismeretes.[11] Csaknem valamennyi ismert argiria-esetben az ezüst vegyület alkotóelemeként szerepelt: ezüst-oxid, ezüst-nitrát vagy ezüst-klorid.[forrás?] Még Stan Jones, Montana állambeli libertariánus amerikai szenátusi jelölt jól ismert esetében is (saját készítésű ezüst-kolloidot fogyasztott attól való félelmében, hogy az Y2K-probléma miatt nem lesznek hozzáférhetők a modern gyógyszerek[12]) valószínűsíthetően ezüst-klorid és/vagy más ezüstvegyületek okozták az elszíneződést: (1) ásványi anyagokban gazdag kútvizet használt, (2) só hozzáadásával gyorsította a folyamatot (3) szokatlanul hosszú előállítási idővel dolgozott és (4) nem szűrte le a végterméket.[13] Az ezüst-kolloid használatát támogatók szerint a megfelelő módon előállított kolloid használatával az argiria kifejlődése gyakorlatilag elképzelhetetlen,[14] bár ezek mögött az állítások mögött nem áll tudományos vizsgálat.

Táplálékkiegészítő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ezüst-kolloid a használatát támogatók állítása szerint táplálékkiegészítőként javítja egészségi állapotukat, közérzetüket és (többek között) megvédi őket a megfázástól és az influenzától. Ezeket az állításokat nem támasztja alá tudományos vizsgálat, a modern orvostudományt követő orvosok többsége sem fogadja el.

Népszerűsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár valaha a gyógyszergyárak különböző ezüst-kolloid-termékeket állítottak elő (pl. Protargol), a szulfonamid-alapú gyógyszerek 1930-as évekbeli kifejlesztésével, illetve a penicillin 1940-es évekbeli felfedezésével veszített népszerűségéből. Az 1970-es évek közepére minden nagyobb amerikai gyógyszergyártó cég felhagyott az ezüst-kolloid gyártásával.[15]

Terminológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magát az „ezüst-kolloid” kifejezést sok forgalmazó pontatlanul tünteti fel termékein, amik valójában ezüstvegyületeket, vagy fehérje-ezüst vegyületeket tartalmaznak. A valódi ezüst-kolloidban az ezüst feloldott, apró, fémes részecskékből áll.

Elkészítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ezüst-kolloid termék körüli bizonytalanságot növeli az a tény, hogy több gyártási módszer létezik, amik jelentősen különböző végtermékekhez vezetnek, amiket mégis mind „ezüst-kolloidnak” neveznek.

Ezek közé a módszerek közé tartozik többek között:

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Colloidal silver című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  1. ^ a b Silvermedicine.org: Benefits of Colloidal Silver
  2. Fung MC, Bowen DL. Silver products for medical indications: risk-benefit assessment. Journal of Toxicology and Clinical Toxicology 34:119-26, 1996. available online
  3. ^ a b U.S. Environmental Protection Agency: Silver, 2003. (Hozzáférés: 2006. augusztus 5.)
  4. ^ a b Hill, W. R., Pillsbury, D. M.. Argyria: The pharmacology of silver. Baltimore, MD: Williams & Wilkins Co., 131. o (1939) 
  5. ^ a b Gaul, L. E., Staud, A.H. (1935.). „Seventy cases of generalized argyria following organic and colloidal silver medication, including biospectrometric analysis of ten cases”. AMA 104, 1387-1390. o.  
  6. True-blue bids for Senate, 2002-10-03, BBC
  7. Complementary Medicine – Information about complementary & alternative medical therapies, Cedars-Sinai Health System
  8. BYU Study
  9. Argyria-Reversal Claim
  10. ATSDR-ToxFAQs: Silver
  11. "Joshua B Glenn, Anna N Walker: Argyria In An Elderly Man. The Internet Journal of Dermatology. 2002. Volume 1 Number 2 available online
  12. True-blue bids for Senate
  13. Stan Jones letter
  14. Silvermedicine.org: Argyria – Colloidal Silver Safety.
  15. Silver Solutions. Tampa, FL: GHI/MRI, 3. o (1996)