Extrém sportok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Extrém sport szócikkből átirányítva)

Extrém sport jelentése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Extrém sport olyan szabadidős tevékenység, amihez általában a megszokottól jelentősen eltérő helyszín és felszerelés szükséges. Érdekességét a szokatlan élmények, az erőfeszítés, az izgalmak jelentik, végzése sokszor veszélyes, ezért gondos előkészület, speciális felszerelés, jól megválasztott környezet és segítők szükségesek hozzá.

Példák az extrém sportokra[1][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aggresszív görkorcsolya

Aszfaltszánkó

Bázis ugrás

Barlangászás

Barlangi búvárkodás

BMX

Bungee jumping

Búvárkodás

Canyoning

Downhill kerékpározás

Ejtőernyőzés

Extrém vasalás

Freestyle síelés

Gördeszkázás

Hintázás

Hegymászás

Havon korcsolyázás

Jégmászás

Kiteszörfözés

Longboard

Motocross

Mountain boarding

Paintball

Parkour

Rally

Sárkányrepülés

Síelés

Siklóernyőzés

Slackline

Snowboard

Szabadmerülés

Szárnyas-ruhás repülés

Sziklamászás

Szél-szörfözés

Szörfözés

Terepkerékpározás

Vadvízi evezés (Rafting)

Vadvízi kajakozás

Via Ferrata

Visisí

Wakeboard

A magyar jog alapján extrém sportnak számító tevékenységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet[2] – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.évi LXXXIII. törvény[3] végrehajtásáról – 5/B. § (1) bekezdése alapján

„különösen veszélyes (extrém) sportnak, szórakoztató-szabadidős tevékenységnek minősül:

a) vízisízés,

b) jet-ski,

c) vadvízi evezés,

d) hegy- és sziklamászás az V. foktól,

e) magashegyi expedíció,

f) barlangászat,

g) bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping),

h) falmászás,

i) roncsautó (auto-crash) sport, rally,

j) hőlégballonozás,

k) félkezes és nyílttengeri vitorlázás,

l) sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.”

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6) e) pontja alapján az extrém sportolás közben bekövetkezett balesetek ellátásának költségeit a társadalombiztosítás nem fedezi.

Extrém sportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hintázás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesti fiatalok találták ki az extrém hintázást, vagyis különböző szaltók, forgások végrehajtását a hintán, vagy az abból történő kiugrás közben. Nem nehéz és nem veszélyes sport. Minden hinta alkalmas az alapszintű művelésére, de nem minden hinta alkalmas profibb trükkök végrehajtására. [1]

Bázisugrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bázisugrás során az ejtőernyős épületről, hídról, magas kiálló szikláról ugrik le.

Az első bázisugrást 1978-ban hajtotta végre néhány merész sportoló, akik a 915 méter magas El Capitan szikláról ugrottak, majd néhány vakmerő fiatal tévétornyokról, toronyházakról, hidakról ugrott. A bázisugrás szélsőségesen kockázatos sportág, kiterjedt tapasztalatot és hatalmas bátorságot követel, veszélyessége miatt a legtöbb országban törvény tiltja. Angol elnevezése a B.A.S.E. B=Building (épület), A=Antenna (antenna), S=span(híd), E=Earth (föld-szikla). [2]

Aszfaltszánkó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aszfaltszánkót kaliforniai gördeszkások találták ki. A sportág gyakorlói egy gördeszkához hasonlatos, ám annál nagyobb kerekes eszközre feküdve száguldanak a lefelé lejtős, kanyargós utcákon. Az aszfaltszánkó akár 100 kilométer per órás sebességre is felgyorsulhat, ezért elhagyhatatlan a megfelelő védőfelszerelés. A sportolók bőrből készült ruházatot, bukósisakot és protektorokat viselnek, lábukra különleges cipőt húznak. A speciális bakancs azért szükséges, mert az aszfaltszánkót csakis lábbal lehet fékezni. [3]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]