Repülőhalfélék
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Miocén - jelen | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Repülőhalfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Repülőhalfélék témájú kategóriát. |
A repülőhalfélék (Exocoetidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a makrahalalakúak (Beloniformes) rendjébe tartozó család.
Rendszerezés[szerkesztés]
A családba az alábbi 4 alcsalád és 7 nem tartozik
- Fodiatorinae
- Fodiator (Jordan & Meek, 1885)
- Paraexocoetinae
- Parexocoetus (Bleeker, 1866)
- Exocoetinae
- Exocoetus (Linnaeus, 1758)
- Cypselurinae
- Cheilopogon (Lowe, 1841)
- Cypselurus (Swainson, 1838)
- Hirundichthys (Breder, 1928)
- Prognichthys (Breder, 1928)
Egyes rendszerbesorolások ide sorolják a Danichthys és a Oxyporhamphus nemeket is.
Előfordulásuk[szerkesztés]
A repülőhalfélék az összes nagyobb tenger trópusi területein fellelhetők. Egyes fajok késő nyáron gyakran elköltöznek az Észak-Európa és Észak-Amerika menti vizekre, amelyeket a tél beálltával ismét elhagynak.
Megjelenésük[szerkesztés]
Egyes fajok elérhetik a 45 centiméteres hosszúságot és a 700 grammot. A nagy mellúszók úszás közben testükhöz simulnak, a „repüléshez” viszont mereven széttárulnak. Egyes fajoknál a hasúszók is nagyok. A farokúszó erős alsó lebenye nagyobb; a hal ezzel hajtja magát előre.
Siklórepülésük[szerkesztés]
A halak alkalmas szögben megközelítik a víz felszínét és farokúszójukkal gyorsan csapdosnak, hogy elérjék a kiugráshoz szükséges sebességet. Ezután mellúszóikat széttárják és néhány métert siklórepülésben tesznek meg. Amint sebességük csökkenni kezd, újból alámerítik farkukat, csapásaikkal ismét kellő lendülethez jutnak a továbbrepüléshez.
Életmódjuk[szerkesztés]
A repülőhalfélék társas lények, többnyire azonban nem alkotnak sűrű rajokat. Táplálékuk plankton méretű állatok és más halak lárvái.
Szaporodásuk[szerkesztés]
Az ívási időszak tavasszal és kora nyáron a meleg és mérsékelt övi tengerekben van. A mélytengeri fajok ikrái szabadon lebegnek a vízben; a sekély vízben élők ikrái a burkon lévő szálakkal fennakadnak a növényzeten.
Források[szerkesztés]
- ITIS rendszerbesorolása
- Fishbase.org
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
