Eva Hesse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eva Hesse
Született
1936. január 11.
Hamburg
Elhunyt
1970. május 29. (34 évesen)
New York
Foglalkozása szobrász
Iskolái Yale Egyetem

Eva Hesse (1936. január 11.1970. május 29.) német születésű amerikai szobrász, akinek a process artban jelentős szerepe volt.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ő volt az első olyan művész, aki – jellegzetesen női stratégiát követve – a minimalizmus nagyon racionális, férfias jellegű, heroikus művészetét oldottabb irányba vitte el („excentrikus absztrakció" – Lippard). Megőrizte a minimalizmus, tiszta elemekből épülő, rácsszerű tiszta struktúráját; – de ezt excentrikusan helyezte el. legtöbbször nyúlékony, hajlékony anyagokat használ, amelyeket pszichikai, vagy erotikus tartalmakkal lát el. A minimalista értékrendek egy emberibb viszonylatba kerülnek, mivel intuíció és humor lett beléjük vezetve.

Egyfajta narratív absztrakció jelenik meg, személyes és önfeltáró jelleggel. A művek gyakran intim testrészek álomképének tűnnek. Művei nem egységesek, vállalja a változatossággal járó rizikót.

  • Jellemző, hogy műveit általában felfüggeszti. Mindig a gravitáció nyomása alatt láthatók tárgyai. Sokszor intim testrészletekre utalnak. Sokszor használ spárgákat, drótokat, – gyakran anyatejre, köldökzsinórra, spermiumra utalnak, stb. Művei erotikus önfelismeréssel kapcsolatos asszociációkat keltenek. A földre rakás gesztusa – melyet oly gyakran alkalmaz – a női kiszolgáltatottságra utal.

A múlékony anyagok használata az emberi életre vonatkoztatottan jelennek meg művészetében (romantikus felfogás). Az „implide-body" kategóriája elrejtett testet jelent. Ebben az esetben a művész olyan tárgyakkal, anyagokkal dolgozik, melyek erősen az emberi test múlékonyságát, romlandóságát idézik fel. Tehát a test asszociációját felkeltő tárgyak a művész hiányzó testét idézik meg azáltal, hogy egy rendkívül erős anyagisággal, érzékiséggel vannak jelen a műben. A hiányzó- és jelenlévő kategóriája. Mindezek kezdetei Hesse-hez nyúlnak vissza. Tehát ő volt az, aki legelőször alkalmazott jellegzetesen feminin technikákat (organikus, képlékeny anyagok, – valamint horgolás, szövés, stb.) Ezek a technikák rendkívüli kézügyességet, koncentrációt, fizikai munkát igényelnek. Ezidáig „lenézett" munkáknak tekintették ezeket a művészet szempontjából. A nyugati kultúra csak mint iparművészet volt hajlandó elfogadni őket. Hesse intenzíven használja ezeket mintegy szolidaritást vállalva, az ilyen munkát végző nőtársaival. Az emlékezésnek, a szexualitásnak, az intuíciónak és a humornak eszközeit alkalmazta az anyagi folyamatok interakciói révén. Ezért alkalmazott kötelet, spárgát, üvegszálat, gumit, szintetikus műanyagokat, stb. – az emberi testre vonatkoztatva.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rétegek: Gumi és fém az alapanyaga a szobornak. A megereszkedett gumi rosszul borotvált emberi testre emlékeztet. Megidéz egyfajta gyermeki állapotot a szexualitás felfedezésében.
  • Papír szobor: Carl André nagy rézlapjainak felpuhítását mutatják ezek a papír dolgok.
  • Ritmikus rendezetlenség: Monokróm triptichonszerű forma jelenik meg. Mintha az ecsetvonások leváltak volna a kép síkjától – úgy vonulnak a fémhuzalok a térben. Ez a szobor a szobrászat és a festészet közötti átmenetet testesíti meg.
  • Rács: Játékos utalásokként is felfogható az alkotás Newman festészetére vonatkoztatva. Minimalista rács és ezen egy teljesen véletlenszerű forma gomolygást lehet látni.
  • Right after: Pollock-i ecsetszövedék lóg a térben.
  • Gumiba áztatott gézek: Transzparencia.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Eva Hesse. 1992 Da Capo Press, Inc. Lucy R. Lippard. illus. Trade Paper. 251p.
  • Eva Hesse Sculpture. 1992 Timken Publishers, Inc. Bill Barrette. illus. Trade Paper. 274p.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]