Etédi Sós Márton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Etédi Sós Márton
Született1753
Etéd
Elhunyt1801. március 18.
Bugyi
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaköltő
SablonWikidataSegítség

Etédi Sós Márton (Etéd, 1753Bugyi, 1801. március 18.) költő.

Élete[szerkesztés]

Erdélyből származott, Bugyiban volt jegyző 1797-1799 között. A református halotti anyakönyv szerint 48 évet élt, a halál oka: "hypoconaria". Ez vélhetően hypochromia lehet, mely talán vészes vérszegénységre utal. Etédit az irodalomtörténet a kor kisebb jelentőségű írói között tartja számon.

Munkái[szerkesztés]

  • Magyar gyász, vagyis második Lajos magyar királynak a mohácsi mezőn történt veszedelme. melyet gyenge tehetsége szerént versekbe kívánt szedni egy nemzete romlását kesergő magyar E. S. M. Pest, 1792. (2. kiadás. Uo. 1813.)
  • Örömre változott siralom, mely felséges herczeg Sándor Leopold hazánk elfelejthetlen nádor-ispányát fájlalja és azon megboldogult herczeg magához mindenben hasonló vérének felséges herczeg József Antalnak székében helyheztetett öröm ünnepi tiszteletére iratott 1795. Uo. (Költemény.)
  • Scytha király, vagy-is Záton herczegnek külömb külömbféle változásokon forgott története. Buda, (1796.)
  • Kettös öröm, melyet felséges austriai herczeg József Antalnak Magyarország nádorispányának, nemkülönben herczeg Batthyány József kardinalis és primás eő Eminencziájának keresztnevek napján az echó által kívánt hallatni. Hely n. 1797. (Költemény.)

Kéziratban[szerkesztés]

  • Arany idő. 1800. (József Antal főherceg nádor és Alexandra Pavlovna orosz hercegnő egybekelésére írt versek.)

Források[szerkesztés]