Etnocentrizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az etnocentrizmus az a szemlélet, amely szerint a saját etnikum vagy etnikai csoport mindennek a középpontja, és minden más csoport dolgait, viselkedését, értékeit stb. ehhez viszonyítva becsülik. Az etnocentrikus szemlélet szembetűnő megnyilvánulásai között említhetjük azt a képzetet, amely szerint a világ központja a szóban forgó etnikum területe, itt ment végbe az emberiség teremtése, ők az egyedül igazi emberek, minden más nép nyelve értelmetlen stb. E felfogásból adódik, hogy sok etnikum eredeti neve „ember”-t jelentett.[1]


Kulturális etnocentrizmus: Azt jelenti, hogy egy kultúra különbnek tartja magát a többinél, valamilyen szempontból fölébe helyezi magát a többi kultúránál. Bizonyos fokú etnocentrizmus minden kultúrára jellemző, ugyanis minden társadalom tagjai úgy érzik, hogy ahogyan ők látják a világot az, az etalon. Ezen a szinten egészséges lokálpatriotizmusról beszélünk. A végzetes etnocentrizmus legjobb példája a hitleri fajelmélet.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sumner, W. G.: Folkways (Boston, 1906); Herskovits, M. J.: Man and His Work: The Science of Cultural Anthropology (New York, 1949)