Estifecske

Estifecske
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) Család: Lappantyúfélék (Caprimulgidae) Alcsalád: Estifecskeformák (Chordeilinae) Nem: Chordeiles Faj: C. minor
Tudományos név
Chordeiles minor (Forster,JR, 1771)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Estifecske témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Estifecske témájú médiaállományokat.

Az estifecske (Chordeiles minor) a madarak (Aves) osztályának a lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) rendjéhez, ezen belül a lappantyúfélék (Caprimulgidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

Az estifecske költőterülete Észak- és Közép-Amerikában van, Alaszka és Kanada délkeleti részétől déli irányban Panamáig terjed. A téli időszakban Dél-Amerikába költözik. Ritka vendégként előfordul Izlandon, Feröeren, az Egyesült Királyság és az Azori-szigeteken.

Alfajai

• Chordeiles minor minor
• Chordeiles minor asserriensis
• Chordeiles minor chapmani
• Chordeiles minor divisus
• Chordeiles minor henryi
• Chordeiles minor hesperis
• Chordeiles minor howelli
• Chordeiles minor neotropicalis
• Chordeiles minor panamensis
• Chordeiles minor sennetti
• Chordeiles minor twomeyi

Megjelenése

A madár hossza 23-25 centiméter, szárnyfesztávolsága 59-68 centiméter és testtömege 60-70 gramm. A tollazat alapszíne sötétszürke vagy sötétbarna, mintázata barna. A madár fehéres színű hasán keresztirányban barna csíkok helyezkednek el. A hím torka fehér, a tojóé sárgásbarna. A fiatal madarak tollazata még halvány, torkuk színe kevésbé feltűnő. Szárnyai vékonyak, végeik hegyesek és feketék, széles, fehér szalag található rajtuk. Csak a hím visel fehér sávot a farktollain. Közeli rokonához, a lappantyúhoz hasonlóan az estifecske is hosszában ül az ágon. A fakéreghez nagyon hasonlító tollrajzolata miatt szinte lehetetlen észrevenni. Csőre zárt állapotban kicsinek hat, de rovarfogáskor szélesre tudja nyitni a madár.

Életmódja

Költés idején párosan, költözéskor csapatokba verődve él. Tápláléka repülő rovarok, különféle kártevők: krumplibogár, ormányos bogár, zsizsik és kabóca. Az estifecske legfeljebb 6 éves korig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak május közepétől július közepéig tart. Évente egyszer költ, ha elvész a fészekalj akkor még egyszer költ. A fészekalj 2 szürkésfehér tojás, amelyen sűrű barna és lila pettyek vannak. A tojó a csupasz földre rakja a tojásokat, majd két hétig költ rajtuk, eközben a hím örködik. A kotlás 14-16 napig tart. A fiatal madarak 18-22 napos korban repülnek ki.

Forrás

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 16.)

Külső hivatkozások

• Képek az interneten a fajról
• A faj hangja