Esti Kornél (személy)
Az Esti Kornél Kosztolányi Dezső novellaciklusa. A főhős Kosztolányi fiktív alteregója.[1] A novelláskötet Első fejezete szerint Esti az író alakmása, énjének, alkatának az a része, melyben lázadó, anarchikus hajlamai gyökereznek, de amelyeket polgárrá válva, a társadalmi közszokásokba belehelyezkedve el kellett fojtania.[2]
„Egy ilyen szenvedélyes sétánkon jöttünk rá arra, hogy mind a ketten egy évben és egy napon születtünk, sőt egy órában és egy percben is: 1885. március 29-én, virágvasárnap, hajnali pont hat órakor.”[3]
A kezdetben ráaggatott cinikus vásottság és gátlástalanság mégsem jellemző Estire: a történetek jelentős részében a hős vonzóbb, emberségesebb énjének parancsára cselekszik, s közben láthatjuk őt kedvesen fellengzősnek, gyermekien megrendültnek is.[4]
Esti Kornél rímei[szerkesztés]
Kosztolányi időnként bökverseket is írt, játékból. Esti Kornél bökverseit is megírta.
Íme egy:
- Budapest!
- Itt éltem én! Lelkek közt! Csupa lélek!
- Csupa test!
- Kávéház! Mámor! Lángokban leszálló
- csuda-est!
- Csak az gyűlölhet, aki tompa, pudvás,
- buta, rest!
- Rimet reád még! Színt, mely életemre
- odafest!
- Ha meghalok, mondjátok síromnál:
- Budapest.
Feldolgozások[szerkesztés]
- Esti Kornél csodálatos utazása (film, 1994). Rendező: Pacskovszky József, főbb szereplők: Máté Gábor, Erdély Mátyás, Igó Éva, Németh Gabriella.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The Complete Review on Esti Kornél
- ↑ Mohácsi Károly: Irodalom a középiskolák 11. évfolyama számára, 247. oldal. ISBN 963-9423-21-1
- ↑ http://mek.niif.hu/00700/00744/00744.htm#1 Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
- ↑ Mohácsi Károly: Irodalom a középiskolák 11. évfolyama számára, 248. oldal. ISBN 963-9423-21-1