Esterhazy
| Esterhazy | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország | |
| Tartomány | Saskatchewan |
| Alapítás éve | 1905 |
| Népesség | |
| Népesség | 2602 fő [1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | UTC-6 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 50° 39′ 11″, ny. h. 102° 4′ 33″ | |
| é. sz. 50° 39′ 11″, ny. h. 102° 4′ 33″ | |
| Esterhazy weboldala | |
Esterhazy kisváros Kanadában, Saskatchewan tartomány délkeleti részén. A Qu' Appelle folyó völgyében fekszik, Regina városától 200 km-re. Lakosainak száma 2602 fő.[2]
Tartalomjegyzék |
Eszterházy Pál Oszkár [szerkesztés]
A város nevét Eszterházy Pál Oszkárról (1830-1912) kapta, aki nagymértékben hozzájárult a terület betelepítéséhez. Eszterházyt Packh János néven keresztelték meg Magyarországon. Az 1848–49-es szabadságharcban főhadnagyi rangban Korponay János ezredes segédtisztje volt. A fegyverletétel után Törökországon keresztül Londonba távozott. Harmincöt éves korában azt állította magáról, hogy az Esterházy család leszármazottja. Az Esterházy család ezt az igényt soha nem ismerte el.
A település kialakulása [szerkesztés]
Eszterházy Pál 1885-ben Kanadába, Saskatchewan tartományba vándorolt ki. 1886-ban segített megtelepedni 35 magyar családnak a tartomány déli részén. A települést Kaposvárnak nevezték el. 1906-ban egy kőtemplomot is emeltek a területen. A XIX. század végén érkező további telepesek (angolok, németek, svédek) a falu északi részén telepedtek le, mely terület később Esterhazy nevet kapta 1905-ben. Kaposvár folyamatosan elnéptelenedett, illetve a lakosok a pár kilométerrel északra fekvő Esterhazy faluba települtek át. Kaposvár egykori magyar település központja mára elnéptelenedett, Kaposvár Történeti Terület és Szabadtéri Múzeumként látogatható Eszterhazy településtől 3 km-re délre. A templom melletti temetőben több magyar név is olvasható (Bunyák, Bartók, Dőry, Gönczy). Az egykori templomban minden évben Nagyboldogasszony napján búcsút tartanak, melyen leginkább Esterhazy lakosai vesznek részt. A lakosok a magyar identitásukat többnyire elveszítették, a lakosok a magyar nyelvet sem beszélik már.
A település napjainkban [szerkesztés]
Napjainkban a város a környező növénytermesztő és állattenyésztő vidék piacvárosa. Malom- és tejipara is van. 1962 óta kálisót bányásznak, a város melletti aknák a legnagyobbak az amerikai kontinensen. Esterhazyt gyakran a "A világ kálisó fővárosának" is hívják.
Források [szerkesztés]
- Dojcsák Győző: A kanadai Esterházy története. Magvető, Budapest, 1981. ISBN 963-271-539-x

