Esterházy család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Esterházy-család szócikkből átirányítva)
A hercegi ág címere
A kismartoni Esterházy-kastély
Esterházyak címere a Kőszegi váron

A galánthai herceg illetve gróf Esterházy család vagy másik gyakori írásmódjával Eszterházy család régi eredetű magyar nemesi család, mely az illésházai gróf Illésházy családdal, a vathai Salamon családdal, a Salamonfay családdal, a harkályi Salamonváry családdal, és az alapi Salamon családdal együtt a Salamon nemzetségből származik. E nemzetség ősi lakhelye a Csallóköz.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A család első ismert őse, Mokud, neve 1186-ban fordul elő. Ekkor királyi pristaldusként említik. A későbbi leszármazottak közül többet is említenek, mint például 1239-ben alsó-hiadaljaföldi Syrak, Tivadar, Miklós és Izsák, 1242-ben salamonfalubeli Pósa, Miklós, Mihály, György és Roth, 1248-ban Farkas, Jakab, Péter, Benedek és Pál testvérek. Utóbbiak az említett évben örökös nélkül halt rokonuk, Vitalis (Beche fia) salamoni és vathai birtokain egyezkedtek Miklóssal. Később 1287-ben két testvér, János és István neve fordul elő, mint vathai birtokosok. 1324-es okiraton is több salamoni nemes neve található. Ők (János, Tamás, Tonk, György és János) a Salamon nemzetség legősibb, oklevélben is elismert tagjai. Mivel sok éves távlatról beszélünk, több feltételezés is napvilágot látott. Így báró Mednyánszky Alajos az Esterházy család első ősének Salamont tartja. Salamon két fia, Péter és Illés egy 1238-as okiratban szerepel, ahol apjuk birtokain osztoznak. Ezen állítás szerint Péter az Esterházy családot, míg Illés az Illésházy családot alapította. A község, ahonnan az Esterházy család a nevét vette, az általános tévhit szerint nem a mai Fertőddel (régi nevén: Eszterháza) áll kapcsolatban, hanem a szlovákiai Illésházával (régi nevén: Esterháza) van összefüggésben. A középkor alatt többféle említése is előfordul e család nevének, többek között Estoras, vagy Zerházy, melyek más-más hangfejlődés szerint jöttek létre. Az Esterházy család a 16. századtól kezd "felemelkedni". Ebben az időben élt Ferenc, aki Pozsony vármegye alispánja lett. Ő használta először a galántai előnevet édesanyjától, Bessenyei Ilonától örökölt galántai birtokai miatt. Ferenc apja, Benedek volt az első a családban, aki az Esterházy nevet használta.

A család ágai [szerkesztés]

E családnak három fő- és több mellékága is van. A család először Esterházy Ferenc fiai által választatott több ágra. Miklós a fraknói ágat, Dániel a cseszneki ágat, Pál pedig a zólyomi ágat alapította. A család különböző ágai különböző címeket és jogokat kaptak. Így a fraknói ág tatai alága hercegi, a cseklészi alága grófi, a cseszneki és a zólyomi ág szintén grófi rangban állt. A főágak közül a cseszneki ág szintén két alágra oszlik, mégpedig az idősebb és az erdélyi alágra.

A család nevesebb tagjai [szerkesztés]

Megjegyzés: a nevek az Eszterházy írásmóddal is előfordulnak!
Esterházy Antal kuruc tábornagy

Híresebb kastélyaik, váraik [szerkesztés]

Fraknó (Forchtenstein) vára ma is a család tulajdona

Az Esterházy család különleges és egyedi kastélyokat építtetett Magyarországon. Ennek a fő oka, hogy a leghíresebb építészeket és mesterembereket alkalmazták.

A teljesség igénye nélkül:

Források [szerkesztés]

  • Révai nagy lexikona (VI. és XX. kötet)
  • Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4
  • Fülöp Éva 2005: Adatok az Esterházy család ifjabb fraknói grófi ága levéltárának történetéhez. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14, 62-83.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy család témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Képtár [szerkesztés]