Erőss Lajos (nagyprépost)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erőss Lajos
Született1919. október 10.
Csíkborzsova
Elhunyt2004. december 30. (85 évesen)
Gyulafehérvár
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásanagyprépost
SablonWikidataSegítség

Erőss Lajos (Csíkborzsova, 1919. október 10.Gyulafehérvár, 2004. december 30.) nagyprépost.

Életút[szerkesztés]

1919-ben született az Erőss család csíkszentmiklósi ágának leszármazottjaként. Tanulmányait 1938-tól a gyulafehérvári, majd 1940-től a kolozsvári Hittudományi Főiskolán végezte. 1943-ban Márton Áron szentelte pappá. Káplánként működik (1943-45) Nagykászonban, Csíkszentgyörgyön, majd 1945-től Brassóban. Szórványlelkész Bodzafordulótól Feketehalomig, később kolozsvári belvárosi segédlelkész (1948-tól).

Kétévi kényszermunkára ítélték 1951-ben az állami békepapi mozgalom elleni szervezkedés vádjával. Kiszabadulása után (1953-tól) ismét segédlelkész Kolozsváron, továbbá a titkos egyházkormányzat képviselője. Torockószentgyörgyön kényszerlakhelyes (1954-től), továbbá titkos lelkigyakorlatot szervez. 1954-től a Securitate foglya Kolozsváron. 1956-ban hat évre elítélték titkos iratok terjesztésének és titkos papokhoz való tartozás vádjával, majd Bărăganon kényszerlakhelyes (1960-tól).

Szabadulását követően plébános lett Csíktaplocán (1965-től), püspöki irodaigazgató 1972-1985 között Gyulafehérváron.

Művei[szerkesztés]

  • A hűséges tanú Áron püspök, Gyulafehérvár, 1995
  • Gyulafehérvári főegyházmegyei zsinat, 2000

Kiadatlan művei (kéziratok)[szerkesztés]

  • Az erdélyi egyházmegye áttekintő története, I-II.
  • Imák Jézus szentséges szívéhez
  • Erdélyi temetési szertartáskönyv
  • Elmélkedések, prédikációk
  • Újszövetségi szentírás-magyarázat

Források[szerkesztés]