Ernszt Krenkel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ernest Krenkel szócikkből átirányítva)
Ernszt Teodorovics Krenkel
Krenkel stamp SSSR cropped.jpg
E. T. Krenkel
Született 1903. december 24.
Tartu
Elhunyt 1971. december 8. (67 évesen)
Moszkva
Foglalkozása felfedező
újságíró

Ernszt Teodorovics Krenkel (Tartu, 1903. december 24.Moszkva, 1971. december 8.) német származású orosz sarkutazó, az „Északi-sark–1” nevű szovjet sarkkutató állomás rádiósa.

Krenkel 1924 és 1938 között különböző sarkkutató állomásokon dolgozott rádiósként. Részt vett a világ legészakabbra fekvő rádióállomásának a létrehozásában a Ferenc József-földön, és 1930. január 12-én felállította a rövidhullámú rádiózás akkori rekordját: kapcsolatot teremtett Howard Masonnel, a Richard Evelyn Byrd-féle Antarktisz-expedíció rádiósával. 1931-ben részt vett az „LZ 127”-jelű Zeppelin-léghajó sarkvidéki útjában. 1932-ben az Otto Schmidt által vezetett expedíció rádiósaként, a Szibirjakov jégtörővel egy hajózási idény alatt először sikerült keresztül hajózniuk a legendás Északkeleti-átjárón, Arhangelszktől Vlagyivosztokig.

1934-ben részt vett a szintén Otto Schmidt által vezetett Cseljuszkin-jégtörő sarki útján. A jégtörő a Csukcs-félszigetnél a zajló jég közé szorult és összeroppant. A legénység a jégen felvert sátrakban keresett menedéket, és Krenkel rádiótudósításainak köszönhetően a szovjet sarki repülő-flottának egy hónap alatt sikerült mindenkit kimenekítenie. Az expedíció után elismerésképpen Krenkel megtarthatta amatőr rádiósként az elsüllyedt jégtörő hívójelét (RAEM).

1937-1938-ban az „Északi-sark–1” nevű szovjet tudományos sarkutazás rádiósa volt. Az expedíció vezetője Papanyin volt; az ő szervező munkájának, és Krenkel folyamatos rádiótudósításainak köszönhető megmenekülésük, miután a jégtábla, amelyen utaztak széttöredezett. Arcképe számos szovjet bélyegen megjelent. Az 1937-1938-as expedícióban teljesített szolgálataiért a Szovjetunió Hőse kitüntetést adományozták neki.

A második világháború alatt szovjet sarkutazók családjának a kimentését irányította az ostromlott Leningrádból. 1948-ban egy moszkvai rádiónak lett a vezetője, majd 1951-től haláláig egy hidrometeorológiai felszereléseket gyártó vállalatnál dolgozott.

Magyar nyelven megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • E. T. Krenkel: Hívójelem: RAEM – Gondolat Könyvkiadó-Kárpáti Könyvkiadó, 1977