Ernest Courtot de Cissey

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernest Courtot de Cissey
Cissey.jpg
Franciaország miniszterelnöke
Hivatali idő
1874. május 22.1875. március 10.
Előd Albert de Broglie
Utód Louis Buffet
Franciaország hadügyminisztere
Hivatali idő
1874. május 22.1876. augusztus 15.
Elnök Adolphe Thiers
Franciaország hadügyminisztere
Hivatali idő
1871. június 5.1873. május 24.

Született 1810. szeptember 12. (71 évesen)
Párizs
Elhunyt 1882. június 15.
Párizs
Párt nincs

Foglalkozás katonatiszt
Iskolái Prytanée national militaire
Vallás római katolikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernest Courtot de Cissey témájú médiaállományokat.

Ernest Louis Courtot de Cissey [ejtsd: örneszt lui kurtó dö szisszé] (Párizs, 1811. szeptember 12. – Párizs, 1882. június 15.) francia tábornok, politikus, szenátor, 1874–75 között a Francia Köztársaság miniszterelnöke, 1871–73 és 1874–76 között hadügyminisztere.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Louis Nicolas Davout marsall unokaöccse, a La Flèche-i katonai középiskolában, majd a Saint-Cyr Katonai Akadémián tanult. 1832-ben hadnagy, 1939-ben kapitány. Részt vett a gyarmatosító harcokban Afrikában, harcolt az algériai Constantine bevételénél, és 1844-ben az isly-i csatában (Oued Isly mellett, Marokkó és Algéria határvidékén). Ezredesként végigharcolta a krími hadjáratot. 1863-ban III. Napóleon császár hadosztályparancsnokká léptette elő.

Az 1870-es porosz–francia háború kitörésekor az 1. hadosztály parancsnoka volt, Ladmirault tábornok 4. hadtestében. Később Gustav von Stiehle porosz tábornokkal megállapodott a metzi kapituláció feltételeiben, majd hadifogolyként Németországba került.

A frankfurti béke aláírása után visszatért Franciaországba és belépett a versailles-i kormány hadseregébe, amely Mac-Mahon parancsnoksága alatt állt, és a kommün lázadásának leverésére készült. Cissey vezette az ostromot Párizs déli külvárosai ellen. 1871. május 22-én benyomult a városba, és hatalmába kerítette a Szajna bal partján fekvő városrészeket.

A február 8-ai választások alkalmával beválasztották a nemzetgyűlésbe, június 6-án pedig Adolphe Thiers elnök hadügyminiszterré nevezte ki, e tisztségében nagy aktivitást fejtett ki. Amikor Thiers lemondott, Cissey is visszalépett (1873. május 24.). Ekkor Mac-Mahon elnök kinevezte őt a Tours-ban állomásozó 9. hadtest parancsnokává. A konzervatív Broglie kormányának bukása után 1874. május 22-én Mac-Mahon Cissey-t bízta meg egy új kabinet alakításával, amelyben az miniszterelnökséget és a hadügyminisztériumot vette át. A miniszterelnökséget 1875 márciusában átengedte Louis Buffet-nek, de hadügyminiszternek megmaradt 1876. augusztus 16-ig, hogy a hadsereg újjászervezését keresztülvihesse. 1876 végén beválasztották a szenátusba. 1878-ban a 11. nantes-i hadtest parancsnokává nevezték ki. 1880-ban sajtóperbe keveredett, ennek során napvilágra került viszonya egy Kaulla nevű, német kémnővel. Habár az esküdtek kötelességmulasztásban egyáltalán nem találták őt bűnösnek, de a sikkasztás vádja bebizonyosodott, és Cissey-t lemondásra kényszerítették.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernest Courtot de Cissey témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Franciaország miniszterelnökeinek listája