Ernő Ágost hannoveri herceg (1914–1987)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ernő Ágost hannoveri herceg (németül Prinz Ernst August von Hannover, Herzog zu Braunschweig und Lüneburg, teljes nevén Ernst August Georg Wilhelm Christian Ludwig Franz Joseph Nikolaus; Braunschweig, 1914. március 18.Pattensen, 1987. december 9.) brit, braunschweig–lüneburgi és hannoveri herceg, 1953–1987 között Hannover címzetes királya és Braunschweig címzetes uralkodó hercege.[megj 1]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása és családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kingdom of Hanover Arms.svg

Ernő Ágost hannoveri herceg 1914. március 18-án jött világra a család braunschweigi palotájában III. Ernő Ágost címzetes hannoveri király (1887–1953) és Viktória Lujza porosz királyi hercegnő (1892–1980) első gyermekeként. Édesapja a címzetes hannoveri királyi cím[megj 2] mellett viselte a braunschweigi uralkodó hercegi és a cumberlandi hercegi címet is. Ernő Ágost herceg ilyenformán születésekor braunschweigi és cumberlandi trónörökös volt – ez utóbbi, angol főnemesi címétől a brit uralkodó fosztotta meg az első világháború alatt az egész családot.[1] Édesanyja a német császár egyetlen leánya volt, az uralkodó kedvenc gyermeke, aki elsimította a régóta tartó ellenségeskedést a poroszok és a hannoveriek között.

A herceg 1914 nyarán tartott keresztelője bizonyult az első világháború előtti utolsó nagy uralkodói összejövetelnek. Keresztszülei között szerepelt csaknem valamennyi európai uralkodó, beleértve az orosz cárt, a magyar királyt és a brit királyt is. A világháború következményeként 1918-ban a herceg édesapja lemondott uralkodói címeiről, bár igényét a trónra egészen haláláig fenntartotta. A család ausztriai száműzetésbe kényszerült gmundeni birtokukra. Ernő Ágost herceg a tanulmányait a göttingeni egyetemen végezte, itt doktorált jogtudományokból.

A második világháborúban; családfőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ernő Ágost hannoveri herceg személyesen is részt vett a második világháborúban a németek oldalán. A keleti fronton harcolt a szovjetek ellen; 1942 januárjáig Erich Hoepner alatt szolgált mint hadnagy. 1943 tavaszán a herceg súlyosan megsebesült egy harkovi ütközetben, ezért visszavonult a frontszolgálattól. 1944 elejétől fogva több német herceggel szövetségben fellépett a törvénytelen letartóztatások ellen; a július 20-i események – a sikertelen Hitler elleni merénylet – következményeként a herceget a Gestapo több héten keresztül fogva tartotta a főhadiszállásán.

Az előrenyomuló szovjet hadsereg elől menekülve szabadulása után a herceg és családja elhagyta a blankenburgi kastélyt, és a Hannoverhez közeli Marienburg-kastélyba költöztek. A legendás szépségű kastélyt a herceg és felesége irányítása alatt újították fel. 1953. január 30-án édesapja halála után Ernő Ágost herceg lett a család feje és ezzel együtt címzetes hannoveri király és braunscweigi herceg. Ugyanakkor édesapja végrendelete megosztotta a családot: a testamentum értelmében a herceg örökölte valamennyi birtokot, kizárva az örökségből több rokonát is. A családtagok közel egy évtizedig nem jutottak megegyezésre a kérdésben. A herceg 1981 júliusában kötött második házassága szintén megosztotta a családot.

Házasságai és gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ernő Ágost hannoveri herceg 1951. augusztus 31-én a marienburgi kastélyban polgári szertartás, négy nappal később pedig egyházi keretek között is feleségül vette Ortrud schleswig–holsteini hercegnőt (1925–1980). Ortrud hercegnő a dán és a görög királyi családdal is rokon Glücksburg-ház eredeti, német hercegi főágából származott. A kapcsolatból hat gyermek született:

Ortrud hercegnő 1980. február 6-án bekövetkezett halála után a herceg hamarosan újranősült. 1981. július 16-án polgári, egy nappal később egyházi esküvőn Laubachban a hannoveri herceg összeházasodott Mónika solms–laubachi grófnővel (1929), aki Solms-ház szegényebb, grófi ágához tartozott. Második felesége nem uralkodócsaládból származott és a hercegnél tizenöt évvel volt fiatalabb, emiatt a házasságot többen ellenezték és a fiatalabb menyasszonyt vádolták. A kapcsolatból nem született gyermek.

Ernő Ágost címzetes hannoveri király és braunschweigi herceg 1987. december 9-én hunyt el hetvenhárom éves korában az alsó-szászországi Pattensen közelében fekvő családi kastélyban. Címeit legidősebb fia örökölte. Második fia 1988 novemberében öngyilkosságot követett el felesége halála után.

Leszármazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hivatalos uralkodói nevei: IV. Ernő Ágost hannoveri király és II. Ernő Ágost braunschweigi herceg.
  2. A Hannoveri Királyság 1866-ban szűnt meg, amikor a poroszok annektálták.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Prince Ernest of Hanover v. Attorney General (angol nyelven). Heraldica.org. (Hozzáférés: 2010. március 7.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]