Földrajzi árujelző
A földrajzi árujelző olyan földrajzi név, amely bizonyos termékek tekintetében polgári jogi, pontosabban iparjogvédelmi oltalom alatt áll.
Tartalomjegyzék |
A hatályos magyar jogi szabályozás [szerkesztés]
- Az 1997. július 1-jével hatályba lépett 1997.évi XI. törvény a védjegyek oltalmán túl a földrajzi árujelzők oltalmáról is rendelkezik. (Korábban nem volt egységes jogi szabályozás, egyes részletek külön jogszabályokban jelentek meg és nem volt egységes eljárás sem a földrajzi árujelzők bejelentésének illetve lajstromozásának eljárásáról.)
- Az 1997. évi XI. törvény Hetedik Része rendelkezik a földrajzi árujelzők oltalmáról. (A XVI. Fejezet az oltalom tárgyáról, tartalmáról, bitorlásáról és megszűnéséről szól.)
- A bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani.
A földrajzi árujelző fogalma [szerkesztés]
A földrajzi árujelző a magyar jogba 1997-ben bevezetett gyűjtőfogalom: földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés. [Vt. 103. § (1) bek. ]
A földrajzi jelzés fogalma [szerkesztés]
A födrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. [Vt. 103. § (2) bek.]
Az eredetmegjelölés fogalma [szerkesztés]
Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. [Vt. 103. § (3) bek.]
Földrajzi árujelzők és a borok [szerkesztés]
A minőségi borok meghatározott termőterületről, úgynevezett „borvidékről” származó szőlőből készülnek. A borvidékek területét jogszabály (Magyarországon a bortörvény) határozza meg. A terület földrajzi neve a földrajzi árujelzők, ezen belül a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés különleges jogi oltalmában részesülhet.
Így például az Eger szó (és melléknévi, változata, az egri) földrajzi árujelzőként van lajstromozva, így a területen termelő valamennyi borász alanyi jogává vált az egri bikavér megjelölés használata a termékleírásnak megfelelő minőségű borra. Az egri bikavér nem borfajta, ezért a megjelölést az egri borvidéken kívüli termelők nem használhatják.
A borra vonatkozó földrajzi árujelző lajstromívén pontosan feltüntetik a termékleírásban foglalt termőterületet.
A földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályok [szerkesztés]
- A Magyar Köztársaságra vonatkozó bel- és külföldi jogszabályok a következők: (forrás: MSZH)
Magyar jogszabályok [szerkesztés]
- 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról
- 16/2004. (IV. 27.) IM rendelet a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól
- 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről
- 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről
- 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
- 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről
- Az Országgyűlés 77/2008. (VI. 13.) OGY határozata a hungarikumok védelméről
Közösségi (EU) jogszabályok [szerkesztés]
- A Tanács 510/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és edetmegjelöléseinek oltalmáról
- A Bizottság 1898/2006/EK rendelete (2006. december 14.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
- Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
- A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ( más néven "az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet")
- A Bizottság 114/2009/EK rendelete (2009. február 6.) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokra való hivatkozás tekintetében a 479/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról
Nemzetközi jogszabályok [szerkesztés]
- Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény
- Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajtromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás (Magyarországon kihirdette az 1982 évi 1. törvényerejű rendelet)
- Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat
- A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államközösség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerződés
(Kihirdette az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet)
- A Magyar Népköztársaság és a Portugál Köztársaság Kormányai között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megnevezések oltalmáról szóló Megállapodás
(Kihirdette az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet)
Földrajzi árujelzővel ellátott magyar termékek [1] [szerkesztés]
Bejegyzettek [szerkesztés]
- Budapesti téliszalámi
- Csabai kolbász, Gyulai kolbász
- Hajdúsági torma
- Szegedi szalámi; Szegedi téliszalámi
- Magyar szürkemarha hús
Közzétettek [szerkesztés]
Kérelmezettek [szerkesztés]
- Alföldi kamillavirágzat
- Gönci kajszibarack
- Szőregi rózsatő
- Szegedi fűszerpaprika-őrlemény ; Szegedi paprika
- Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény
Lásd még [szerkesztés]
Források, jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Az Európai Bizottság DOOR-adatbázisa. (Hozzáférés: 2009. november 18.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Magyar hivatkozások [szerkesztés]
- Jókúti András - Szabó Ágnes: A földrajzi árujelzők közösségi és hazai szabályozása. Fehér könyv a szellemi tulajdon védelméről 2005, MSZH - MSZTT, Budapest, pp. 85 -103.
- Millisits Endre: Némi élénkülés az eredetmegjelölések nemzetközi oltalma területén; MIE Közlemények, 46. szám, 2005/2006, pp. 130 – 136.
Külföldi hivatkozások [szerkesztés]
- Néhány országbeli földrajzi árujelzők listája
- Az Európai Bizottság DOOR-adabázisa (Database of Origin and Registration) (földrajzi árujelzővel ellátott termékek adatbázisa)
- Az „E-BACCHUS” a tagállamokból és harmadik országokból származó borokat jelölő, az Európai Közösség területén oltalom alatt álló földrajzi jelzések adatbázisa.

