Erdőtelek

Erdőtelek
Buttler-kastély
Erdőtelek címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Hevesi
Jogállás	község
Polgármester	Forgács Jánosné (független)
Irányítószám	3358
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	3254 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	71,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	44,9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 20° 19′ 01″47.683, 20.317
Erdőtelek Pozíció Heves vármegye térképén
Erdőtelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőtelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdőtelek község Heves vármegye Hevesi járásában.

Fekvése

A Hevesi-síkon fekszik. A legközelebbi szomszédja Tenk, mintegy 4 kilométerre délre; a legközelebbi város a 14 kilométerre fekvő Heves. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Füzesabony, kelet felől Dormánd és Besenyőtelek, délkelet felől Átány és Tenk, dél felől Heves, nyugat felől Tarnabod, északnyugat felől pedig Kál.

Közigazgatási területe 44,90 km².

A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet 15 különálló területrésze közül három is érinti Erdőtelek területét.

Megközelítése

Közúton két irányból közelíthető meg, Kál (illetve az M3-as autópálya káli csomópontja) vagy Tenk felől, mindkét irányból a 3208-as úton. Határszélét nyugaton, pontszerűen érinti még a 3207-es út is.

A hazai települések közül a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Erdőtelek megállóhely a község nyugati széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a 3208-as útból kiágazó 32 307-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

Első írásos említése 1215-ből származik (Erdev). A török hódoltság idején elnéptelenedett. A török kiűzése után a falu részben kisnemesek, részben 1691-től Buttler Jánosé, az egri vár parancsnokáé volt. A kastélyt feltehetőleg régebbi falak felhasználásával Butler János Lajos földesúr építtette, majd ennek fia, Butler Gábor bővíttette a mai alakjára, a 18. század második felében. A hozzátartozó présházat Povolni János építette, 1794-ben.

1845-ben a Buttler-birtok Kovács József orvos tulajdonába került, aki a kastély parkjában arborétumot hozott létre.

Kovács doktor a családi birtok kezelését 1913-ban vette át, de a kert tervszerű alakításával már 1895-től foglalkozott. Orvosi tanulmányai mellett elismert botanikussá képezte magát. Számos növénytani egyesület tagja, illetve a Kertészeti Egyesülés alelnöke volt. Több dendrológiai tárgyú, azaz fákkal foglalkozó témájú cikket írt, ugyanis Magyarországon a 19. század közepén terjedt el a tájképi kertek harmadik válfaja a dendrológiai tájképi kert, más néven arborétum, vagy gyűjteményes kert. Ennek lényege, hogy a döntően külhoni fenyő és lomblevelű növényeket a tájképi kertművészeti stílus elvei szerint telepítették, így olyan hatást értek el, amely a kompozíciókat a kertművészeti alkotások rangjára emelte. A kert eredetileg 11 hektáros volt, mellette gyümölcsös, négy hektár gazdasági udvar a kastéllyal és az üvegházzal.

A kertépítésben Goccsald Antal jól képzett kertész segédkezett, aki jól ismerte a nyugati kertkultúrát és -művészetet. Az 1920-as évektől a kert fejlesztése felgyorsult. A doktor hazai és külföldi botanikusokkal tartott baráti kapcsolatai révén sok növényritkaság, újdonság került a tulajdonába. A dendrológiai gyűjtemény az 1920-30-as évekre országos hírnévre tett szert. 1945-ben 85 éves korában dr. Kovács József meghalt, s a háború után a kertet államosították. Az új „tulajdonosok” hozzá nem értésükkel, dilettantizmusukkal óriási pusztítást végeztek. A teljes megsemmisüléstől a moszkvai füvészkert tudományos munkatársai mentették meg, akik jó ismerősei voltak Kovács doktornak, és éppen őt keresték. A szovjet vendégek azonban már csak a lepusztult kertet találták. A látványon felháborodva azonnal intézkedtek, és a háromhektáros arborétum két nap múlva természetvédelmi terület lett, az Országos Természetvédelmi Tanács 1950. május 30-i rendelete alapján.

Az arborétum a Mátravidéki Erdőgazdaság, majd 1970-től a Főkert, 1983-tól pedig a Bükki Nemzeti Park kezelésébe került. Az Arborétum közvetlenül a Fő út mellett, a kastély szomszédságában terül el. Területe – az 1981-es bővítésnek köszönhetően – hét hektár, amelyben egy 2000 m² felületű tó is van. Az idelátogató elcsodálkozhat azon, hogy e csapadékhiányos vidéken hogyan pompázhat ennyi féle növény. A kert mellett folyó Hanyi-ér a talajvíz magasabb szinten tartásával pótolja a hiányzó csapadékot.

Az Arborétum növényállománya díszfákból, díszcserjékből, örökzöldekből, évelőkből és természetes talajtakarókból áll. A több mint 700 faj között igazi ritkaságokat, különlegességeket is találhatunk.

A bejáratnál hatalmas termetű krími hársfa, észak-amerikai vöröstölgy és vadgesztenye fogadja a látogatót. Igen érdekesek a lassan növő tiszafák, melyek termése nem piros, hanem a ritkább, sárga színű. A nehézszagú vagy kúszó boróka az ország legterjedelmesebb példányai közül való, hiszen ágai 90 m-re is elnyúlnak. Országosan is ritkaságként tartják számon a szillevelű gumifát és a kínai selyemfenyőt.

Szokatlan látványt nyújt itt az Alföldön a hatalmas bükkfa. De láthatunk itt 100 éves kocsányos tölgyet és cukorsüveg fenyőt is. Sétánk során találhatunk óriás életfát, fehértölgyet, vasfát, folyami cédrust, kínai mamutfenyőt és puffadt termésű csörgőfát. A kertben pompázik még számos örökzöld (magyal, aprólevelű kecskerágó, borbolya, erika), díszcserje (madárbirs, trombitafolyondár, rózsalonc, orgona) és a több száz fajtából álló dáliagyűjtemény. Az arborétum angolparkszerűen kialakított részében található a mesterségesen kialakított tó, mely vízinövények, halak, békák, siklók élőhelye. Az Arborétum szomszédságában működik egy árutermelő díszfaiskola, ahol a kertben található növényekről történik a szaporítás. A tél kivételével az így előállított növények helyben megvásárol hatók.

A park az év minden napján látogatható 8 órától 16 óráig. Belépőt mindenkinek kell váltani, amely egyben az Arborétum növényeinek képeivel díszített képeslap.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Oszlánczi István (független)
• 1994–1998: Oszlánczi István (független)
• 1998–2002: Oszlánczi István (független)
• 2002–2006: Bakos Károly (független)
• 2006–2010: Bakos Károly (független)
• 2010–2014: Forgács Jánosné Tóth Erzsébet (független)
• 2014–2019: Forgács Jánosné (független)
• 2019-től: Forgács Jánosné (független)

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 jelölt indult a polgármesteri posztért.

Hasonló választástörténeti érdekességet szült Mezőfalván a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás is: akkor ugyanígy 8 fő tett kísérletet a polgármesteri tisztség elnyerésére. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak öt település lakói voksolhattak, ennél több (9 vagy 10) aspiránst pedig öt másik településen vettek nyilvántartásba.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	3274	3231	3212	3248	3266	3254
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Népessége:3242 fő (2010. január. 1.) Népsűrűség:72,20fő/km²^[forrás?]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 15,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,7%, református 2,3%, felekezeten kívüli 8,2% (12,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak és románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,6% volt római katolikus, 2,1% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (32,7% nem válaszolt).

Híres emberek

• Itt született Kulcsár Kálmán (1928–2010), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
• Itt született 1949. november 17-én Kriston Pál történeti kutató, főiskolai docens.

Nevezetességei

• Erdőtelki égerláp: 22 hektáros kiterjedésű természetvédelmi terület, a Hanyi-ér által táplált lápterület.
• Római katolikus templom: 18. század közepe, barokk
• Buttler-kastély: 18. század vége, copf
• Benes-kuria: 19. század eleje, klasszicista
• Kőkereszt: 1786, barokk
• Arborétum: a hajdani Buttler-kastély kertjében található, nagysága 7 hektár. Az itt látható növények (cserjék, örökzöldek és fák) fajszáma kb. 700.
• Bronzkori régészeti leletek (Veremdombon)
• Honfoglalás kori temető (Hanyipusztán)
• Csörsz-árok: a szarmaták által 324 és 337 között épített védműrendszer maradványa.

Források

• a település története

További információk

• Erdőtelek honlapja

Kapcsolódó szócikkek

• Erdőtelek vasútállomás