Erdei tündérfürt

Erdei tündérfürt
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények;
Törzs:	Zárvatermők;
Csoport:	Valódi kétszikűek;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Rózsavirágúak;
Család:	Rózsafélék;
Nemzetség:	Aruncus;
Tudományos név
	Aruncus dioicus; (Walter) Fernald
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Erdei tündérfürt témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei tündérfürt témájú médiaállományokat és Erdei tündérfürt témájú kategóriát.

Az erdei tündérfürt (Aruncus dioicus) a rózsafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt erdei növény.

Megjelenése[szerkesztés]

Az erdei tündérfürt 80–150 cm magas, évelő, lágyszárú, feltűnő virágzatú növény. Szára egyenesen felálló, szőrtelen, vékony, hengeres. Levelei átellenesen állók, többszörösen összetettek, páratlanul szárnyaltak, a szárhoz nyéllel kapcsolódnak. Egy összetett levelet 3-9 kisebb, 4–7 cm-es kétszeresen fogazott szélű, kihegyesedő végű, lekerekített vállú tojásdad levélke alkot.

Június-augusztusban virágzik. Kétlaki növény, vagyis egy növényen vagy csak porzós vagy csak termős virágot találhatunk. Virágai aprók, kb. 5 mm átmérőjűek, fehér szirmúak, bugavirágzatot alkotó tömött füzérekben nyílnak. A súlyos füzérek bókolva kihajolhatnak a virágzatból. A termős virágok hófehérek, míg a látványosabb porzósak sárgásfehérek.

Termése tüszőcsokor, augusztus-októberben érik be.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európa, Ázsia és Észak-Amerika mérsékelt égövi tájain honos, Amerikában elsősorban a keleti és nyugati parton. Magyarországon a Zempléni-hegységben, a Mátrában, a Karancson, a Börzsönyben, a Cserháton, a Naszályon, a Bakonyban, a Soproni-hegységben, a Kőszegi-hegységben és a Zselicben fordul elő.

Bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, szurdokerdőkben, patakparti ligeterdőkben, magaskórósokban terem. Árnyékkedvelő. Az üde, nedves, humuszgazdag, kissé savanyú vagy semleges pH-jú talajt részesíti előnyben.

Jelentősége[szerkesztés]

Kerti dísznövényként alkalmazzák, amely fák árnyékába is ültethető. Tőosztással vagy magokkal szaporítható. Fiatal hajtásai és levelei főzve ehetőek, de csak kis mennyiségben ajánlott, mert a levelek cianogén glikozidokat tartalmaznak. Az észak-amerikai indiánok gyökérkivonatával méhcsípéseket, felületi sérüléseket kezeltek. A gyökeréből főzött teát a szülés utáni vérzés csillapítására, gyomorfájásra, hasmenésre, láz és belső vérzések ellen és a vizelés visszafogására itták. Külsőleg alkalmazva a tea a lábdagadást és a reumás fájdalmakat csökkenti.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.