Eperbéka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Eperbéka
Dendrobates pumilio.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Nyílméregbékafélék (Dendrobatidae)
Alcsalád: Dendrobatinae
Nem: Oophaga
Faj: O. pumilio
Tudományos név
Oophaga pumilio
(Schmidt, 1857)
Szinonimák
  • Dendrobates pumilio
  • Dendrobates galindoi
  • Dendrobates ignitus
  • Dendrobates typographus
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Eperbéka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Eperbéka témájú kategóriát.

Az eperbéka (Oophaga pumilio) vagy (Dendrobates pumilio) a kétéltűek (Amphibia) osztályának a békák (Anura) rendjébe, ezen belül a nyílméregbékafélék (Dendrobatidae) családjába tartozó faj.

Egyes rendszerbesorolások a Dendrobates nembe sorolják Dendrobates pumilio néven.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eperbéka Panama, Costa Rica és Nicaragua esőerdeiben él. Az állatokat mérgük miatt gyűjtik, mégis az élőhelyük pusztulása veszélyezteti e fajt.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 25 milliméter. Testének színezete piros, hátsó lába combostól együtt, és mellső lábának kézfeje kék. Hátán is kis kék foltok találhatók. Feltűnő színei a mérgező voltára figyelmeztetik a rá vadászókat. Az eperbéka szeme nagy és fekete.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az erdő talaján és a fákon él. Tápláléka kisebb rovarok, hangyák, pókok és ugróvillások.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak az esős évszakban van. A nőstény 4–6 petét tojik, melyeket a talajon helyez el. A frissen kelt ebihalak felmásznak anyjuk hátára, így az nedvesen tartja őket. A nőstény minden egyes ebihalat egy fákon élő növény (bromélia) csésze alakú középpontjában helyez el, ahol az esővízből egy kis „úszómedence” képződött. A békának ehhez több méter távolságba kell a kicsinyeket szállítania. Fejlődésük folyamán a nőstény rendszeres időközönként terméketlen petékkel eteti az ebihalakat. A kifejlett béka azután kimászik a növényből, és leereszkedik a földre, ahol elkezdődik számára a felnőtt élet.

Oophaga.pumilio.zoo.jpg

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]