Enyedi Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Enyedi Sándor
Született1938. január 1. (86 éves)
Dés
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásairodalomtörténész,
színháztörténész
SablonWikidataSegítség

Enyedi Sándor (Dés, 1938. január 1. –) magyar irodalom- és színháztörténész.

Életútja[szerkesztés]

Szamosújváron végezte a középiskolát, Kolozsvárt szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. Egy évig a bukaresti Előre, majd a kolozsvári Igazság munkatársa volt, ezután tanítani ment Désen és környékén tanított.

József Attila nyomában – Désen c. tanulmánya (Korunk, 1967/5) helytörténeti adatokkal egészítette ki József Attila eltűntnek hitt édesapja kalandos történetét. Fő kutatási területe az erdélyi magyar színjátszás hőskorának (1792-1821) vizsgálata. Az erdélyi városok egykorú magyar színházi előadásait összegezte Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei c. könyvében (1972), s ide kalauzol Déryné erdélyi színpadokon c. kötetében (1975) is, korabeli dokumentumokat hasznosítva.

1976-ban áttelepült Magyarországra, s a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa lett Budapesten. A kassai 1830–31-es Nemzeti Játékszíni Tudósítások fellelt számait hasonmás kiadásban jelentette meg (1979).[1] Sajtó alá rendezte idősebb Wesselényi Miklós színházi levelezését, bevezetéssel, jegyzetekkel ellátva 1983-ban. 1987-től főmunkatárs a Magyarságkutató Intézetben, mely új nevén 1992-től Közép-európai Intézet.

Kötetei (válogatás)[szerkesztés]

  • Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei 1792–1821. Kriterion, (Bukarest, 1972)
  • Kótsi Patkó János szerepei. (In: Régi és az új Theatrum históriája és egyéb írások. Bukarest, 1973.191-212.)
  • Déryné erdélyi színpadokon. Kriterion, Bukarest, 1975;
  • Nemzeti Játékszíni Tudósítás. Sajtó alá rendezte, a tanulmányt írta: Enyedi Sándor. Budapest, 1979
  • Id.Wesselényi Miklós színházi levelezése. Összeállította, a bevezető tanulmányt és jegyzeteket írta Enyedi Sándor. Budapest, 1983
  • Aranka György erdélyi társaságai. Válogatta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Enyedi Sándor. Budapest, 1988
  • Paulay Ede szerepei. (In: Paulay Ede írásaiból. Budapest, 1988.383-476)
  • Öt év a kétszázból. A kolozsvári Magyar Színház története 1944 és 1949 között. Budapest, 1991
  • Tegnapelőttől tegnapig (Művelődés történeti tanulmányok). Kolozsvár, 1998
  • Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás kislexikona. (Budapest, 1999)?[2][3]
  • Az ember tragédiája bemutatói. I. Az ősbemutatótól Triannonig. Budapest, 2002
  • Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. (Balassi Kiadó, Budapest, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005)[4]
  • Az ember tragédiája bemutatói. Az első hatvan év. (Budapest, 2005)[5]
  • A Tragédia a színpadon. 125 év (bibliográfia). Budapest, 2008
  • Henrik Ibsen drámái magyar színpadokon. Madách Irodalmi Társaság. Budapest, 2014

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Enyedi budapesti tevékenységének leírását törölte a romániai cenzúra a RMIL-ból 1980-ban.
  2. S. Muzsnay Magda: Rivalda nélkül. Szabadság, (Kolozsvár), 1999. december 9.
  3. Nánó Csaba: ″Nagyon sok színészről nem volt tudomásunk″ Beszélgetés Enyedi Sándor színháztörténésszel. Szabadság (Kolozsvár), 2001. január 6.
  4. Kudelász Ildikó: Hézagpótló színházi lexikon. Háromszék c. napilap (Sepsiszentgyörgy), 2005. december 17.
  5. Kozma Dezső: Madách – a színpadon. Szabadság (Kolozsvár), 2006. március 4. (Erdélyi adatok Udvardy Frigyes adatbankja nyomán, lásd [1]

Források[szerkesztés]