Enheduanna

Enheduanna vagy En-hedu-ana (nevének jelentése: „úrnő, An ékköve” vagy „főpapnő, An ékköve”; An az ég istene, 𒂗𒃶𒁺𒀭𒈾 körülbelül i. e. 2285–2250) akkád hercegnő, Nanna (Szin) holdisten főpapnője Ur városában, sumer nyelvű himnuszköltő. Gyakran a legkorábbi név szerint ismert költőnek tartják. Cím nélküli, gyakran Inanna-himnuszok, Enheduanna Inanna-himnuszai vagy Enheduanna himnuszai néven ismert vallásos költeményei a világirodalom legkorábbi fennmaradt emlékei közé tartoznak.

Enheduanna a sumér panteon istenei közül Inannát tisztelte a leginkább, és nagy szerepet játszott abban, hogy az akkád Istár és a sumér Inanna alakja egybeolvadt a teológiában és gondolkodásban. Ez nagymértékben hatással volt a sumér vallásra.

Összegyűjtötte és sorozattá rendezve kiadta a mezopotámiai templomok tiszteletére énekelt himnuszokat (Sumer templomhimnuszok), Mezopotámiából ez a filológusi szöveggondozás első ismert példája.

Élete

Az alabástromtányéron, melyen neve fennmaradt, az akkád Sarrukín király leányának nevezik, ami értelmezhető szó szerint és átvitt értelemben is. Amennyiben szó szerint értendő, úgy mutatja, hogy Sarrukín sikeresen nevezte ki családtagjait a befolyásosabb pozíciókba, és ezzel elindította azt a több évszázadon átívelő tradíciót, hogy a király a lányát nevezi ki Nanna főpapnőjévé. Penelope Weadock cikke ötszáz évnyi főpapnő nevét sorolja fel. Az alabástromtálon Enheduanna „Nanna zirrujának” nevezi magát, ami Joan Westenholz fordítása szerint azt jelenti, hogy Ningal istennőnek, Nanna feleségének a megtestesülése volt.

Élete vége felé Enheduanna Inannához fordult segítségért, mint azt leghíresebb himnuszában, a Nin-me-sar-rában leírja. Egy lázadó sumér király, Lugal-An ugyanis elmozdította pozíciójából, ami azt mutatja, a helyiek nem fogadták el Enheduannát. Annette Zgoll úgy tartja, a sumérok úgy hitték, Enheduanna himnuszainak hatására Inanna közbelépett; a sumérok kilenc csatát vívtak az akkádok ellen, és a papnő unokaöccse, Narám-Szín akkori király sikeresen egyesítette Sumert és Akkádot. Ezután Enheduannát visszahelyezték pozíciójába.

Himnuszai

A himnuszok, melyeket Enheduanna Inannához írt, személyes kapcsolatát fejezik ki az istennővel, így ezek a legkorábbi fennmaradt írások egy ember lelki életéről. Egyben ezek az első irodalmi alkotások, melyek egyes szám első személyben íródtak.

A legterjedelmesebb és a legépebb szövegű a kezdősoráról „Minden erő úrnője” (Nin-me-sar-ra) címen ismert vers. Ebben megnevezi önmagát is, amiben ugyancsak első a sumer irodalomban.

• Nin-me-sar-ra (Inanna dicsőítése), 153 sor, először Hallo és van Dijk fordította le (1968), később Annette Zgoll (1997) németre.
• In-nin sa-gur-ra (nevét az első soráról kapta), 274 sor (töredék), Sjoberg tette közzé 1976-ban 29 töredék alapján.
• In-nin me-hus-a (Inanna és Ebih), először Limet fordította le (1969)
• Templomi himnuszok, szerkesztette Sjoberg és Bergmann (1969): 42 különböző hosszúságú himnusz, templomoknak címezve.
• Nanna-himnusz, szerkesztette Westenholz.

Westenholz egy Enheduannának írt himnusz töredékét is feldolgozta, amelyet névtelen szerző írt; a papnő apoteózisának bizonyítéka.

A Nin-me-sar-ra

Az első 65 sor az istennő jelzőit sorolja, és Anhoz, a főistenhez hasonlítja. Ezután Enheduanna egyes szám első személyben elpanaszolja, hogy elüldözték Ur és Uruk városából és templomából, és Nanna közbenjárását kéri. A 122.–135. sorok Inanna isteni tulajdonságait sorolják.

A Nin-me-sar-rát szent írásként tisztelték, és 500 évvel Enheduanna halála után, a babiloni korszakban az edubbai írnoki iskolában az írnokképzésbe is használták példaszövegként. Zgoll több mint 100 agyagtáblán fennmaradt töredék alapján állította össze fordítását, ami mutatja a szöveg népszerűségét – kevés mezopotámiai irodalmi szöveg maradt fenn ennyi példányban.

Források

• Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 1116. o.
• Dalglish, Cass. Humming The Blues: Inspired by Nin-Me-Sar-Ra, Enheduanna's Song to Inanna. Oregon: CALYX Books (2008. május 14.). ISBN 978-0934971928 
• De Shong Meador, Betty (2001). Inanna, Lady of Largest Heart: Poems of the Sumerian High Priestess Enheduanna, University of Texas ISBN 0-292-75242-3
• Hallo, William W. and Van Dijk, J.J.A. (1986). The Exaltation of Inanna, Yale University Press.
• Roberts, Janet (2004). Enheduanna, Daughter of King Sargon: Princess, Poet, Priestess (2300 B.C.), Transoxiana 8 [1]
• Sjoberg, Ake and E. Bermann, E. (1969). The Collection of the Sumerian Temple Hymns, Locust Valley, J.J. Augustin.
• Sjoberg, Ake (1975). In-nin sa-gur-ra: A Hymn to the Goddess Inanna by the en-Priestess Enheduanna, Zeitschrift für Assyriologie und Vorderasiatische Archaeologie 65: 161-253.
• Zgoll, Annette (1997). "Der Rechtsfall der En-hedu-Ana im Lied Nin-me-sarra", [Ugarit-Verlag, Muenster], 1997. For an English translation of Zgoll's translation of Nin-me-sara: http://www.angelfire.com/mi/enheduanna/Ninmesara.html

Külső hivatkozások

• Biography of Enheduanna
• The En-hedu-Ana Research Pages
• Inana and Ebih: translation (The Electronic Text Corpus of Sumerian Literature)
• The exaltation of Inana: Nin me šar-ra (Inana B): translation (The Electronic Text Corpus of Sumerian Literature)
• A hymn to Inana: In-nin šag gur-ra (Inana C): translation (The Electronic Text Corpus of Sumerian Literature)
• The temple hymns: translation (The Electronic Text Corpus of Sumerian Literature)