Enheduanna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Enheduanna vagy En-hedu-ana (nevének jelentése: „úrnő, An ékköve” vagy „főpapnő, An ékköve”; An az ég istene, 𒂗𒃶𒁺𒀭𒈾 körülbelül i. e. 2285–2250) akkád hercegnő, Nanna (Szin) holdisten főpapnője Ur városában, sumer nyelvű himnuszköltő. Gyakran a legkorábbi név szerint ismert költőnek tartják. Cím nélküli, gyakran Inanna-himnuszok, Enheduanna Inanna-himnuszai vagy Enheduanna himnuszai néven ismert vallásos költeményei a világirodalom legkorábbi fennmaradt emlékei közé tartoznak.

Enheduanna a sumér panteon istenei közül Inannát tisztelte a leginkább, és nagy szerepet játszott abban, hogy az akkád Istár és a sumér Inanna alakja egybeolvadt a teológiában és gondolkodásban. Ez nagymértékben hatással volt a sumér vallásra.

Összegyűjtötte és sorozattá rendezve kiadta a mezopotámiai templomok tiszteletére énekelt himnuszokat (Sumer templomhimnuszok), Mezopotámiából ez a filológusi szöveggondozás első ismert példája.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alabástromtányéron, melyen neve fennmaradt, az akkád Sarrukín király leányának nevezik, ami értelmezhető szó szerint és átvitt értelemben is. Amennyiben szó szerint értendő, úgy mutatja, hogy Sarrukín sikeresen nevezte ki családtagjait a befolyásosabb pozíciókba, és ezzel elindította azt a több évszázadon átívelő tradíciót, hogy a király a lányát nevezi ki Nanna főpapnőjévé. Penelope Weadock cikke[1] ötszáz évnyi főpapnő nevét sorolja fel. Az alabástromtálon Enheduanna „Nanna zirrujának” nevezi magát, ami Joan Westenholz fordítása szerint azt jelenti, hogy Ningal istennőnek, Nanna feleségének a megtestesülése volt.

Élete vége felé Enheduanna Inannához fordult segítségért, mint azt leghíresebb himnuszában, a Nin-me-sar-rában leírja. Egy lázadó sumér király, Lugal-An ugyanis elmozdította pozíciójából, ami azt mutatja, a helyiek nem fogadták el Enheduannát. Annette Zgoll úgy tartja, a sumérok úgy hitték, Enheduanna himnuszainak hatására Inanna közbelépett; a sumérok kilenc csatát vívtak az akkádok ellen, és a papnő unokaöccse, Narám-Szín akkori király sikeresen egyesítette Sumert és Akkádot. Ezután Enheduannát visszahelyezték pozíciójába.

Himnuszai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A himnuszok, melyeket Enheduanna Inannához írt, személyes kapcsolatát fejezik ki az istennővel, így ezek a legkorábbi fennmaradt írások egy ember lelki életéről. Egyben ezek az első irodalmi alkotások, melyek egyes szám első személyben íródtak.

A legterjedelmesebb és a legépebb szövegű a kezdősoráról „Minden erő úrnője” (Nin-me-sar-ra) címen ismert vers. Ebben megnevezi önmagát is, amiben ugyancsak első a sumer irodalomban.

  • Nin-me-sar-ra (Inanna dicsőítése), 153 sor, először Hallo és van Dijk fordította le (1968), később Annette Zgoll (1997) németre.
  • In-nin sa-gur-ra (nevét az első soráról kapta), 274 sor (töredék), Sjoberg tette közzé 1976-ban 29 töredék alapján.
  • In-nin me-hus-a (Inanna és Ebih), először Limet fordította le (1969)
  • Templomi himnuszok, szerkesztette Sjoberg és Bergmann (1969): 42 különböző hosszúságú himnusz, templomoknak címezve.
  • Nanna-himnusz, szerkesztette Westenholz.

Westenholz egy Enheduannának írt himnusz töredékét is feldolgozta, amelyet névtelen szerző írt; a papnő apoteózisának bizonyítéka.

A Nin-me-sar-ra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első 65 sor az istennő jelzőit sorolja, és Anhoz, a főistenhez hasonlítja. Ezután Enheduanna egyes szám első személyben elpanaszolja, hogy elüldözték Ur és Uruk városából és templomából, és Nanna közbenjárását kéri. A 122.–135. sorok Inanna isteni tulajdonságait sorolják.

A Nin-me-sar-rát szent írásként tisztelték, és 500 évvel Enheduanna halála után, a babiloni korszakban az edubbai írnoki iskolában az írnokképzésbe is használták példaszövegként. Zgoll több mint 100 agyagtáblán fennmaradt töredék alapján állította össze fordítását, ami mutatja a szöveg népszerűségét – kevés mezopotámiai irodalmi szöveg maradt fenn ennyi példányban.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. The Giparu at Ur, Iraq 37, p.101-137, 1975
  • Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 1116. o.
  • Dalglish, Cass. Humming The Blues: Inspired by Nin-Me-Sar-Ra, Enheduanna's Song to Inanna. Oregon: CALYX Books (2008. október 11.). ISBN 978-0934971928 
  • De Shong Meador, Betty (2001). Inanna, Lady of Largest Heart: Poems of the Sumerian High Priestess Enheduanna, University of Texas ISBN 0-292-75242-3
  • Hallo, William W. and Van Dijk, J.J.A. (1986). The Exaltation of Inanna, Yale University Press.
  • Roberts, Janet (2004). Enheduanna, Daughter of King Sargon: Princess, Poet, Priestess (2300 B.C.), Transoxiana 8 [1]
  • Sjoberg, Ake and E. Bermann, E. (1969). The Collection of the Sumerian Temple Hymns, Locust Valley, J.J. Augustin.
  • Sjoberg, Ake (1975). In-nin sa-gur-ra: A Hymn to the Goddess Inanna by the en-Priestess Enheduanna, Zeitschrift für Assyriologie und Vorderasiatische Archaeologie 65: 161-253.
  • Zgoll, Annette (1997). "Der Rechtsfall der En-hedu-Ana im Lied Nin-me-sarra", [Ugarit-Verlag, Muenster], 1997. For an English translation of Zgoll's translation of Nin-me-sara: http://www.angelfire.com/mi/enheduanna/Ninmesara.html

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap