Emperor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Emperor
Ihsahn live.jpg
Ihsahn a 2007-es Hellfest fesztiválon.
Információk
Eredet Notodden, Norvégia
Aktív évek 1991-2001, 2006, 2007
Műfaj Szimfonikus black metal
Progresszív metal (késői)
Black metal (korai)
Kiadó Deathlike Silence Productions, Century Media, Candlelight Records, Nuclear Blast
Kapcsolódó előadók Burzum, Dødheimsgard, Enslaved, Gorgoroth, Green Carnation, Ihsahn, Ildjarn, Mortiis, Peccatum, Satyricon, Thou Shalt Suffer, Zyklon,
Korábbi tagok
Mortiis
Bård Faust
Alver
Tchort

Az Emperor weboldala

Az Emperor egy 1991-ben alakult norvég black metal együttes. Nevükhöz méltó pozíciót birtokolnak a black metal történelemben. A műfaj egyik legelismertebb és az egyik legnagyobb hatású zenekara. Nagy szerepük volt a black metal fejlődésében, a szimfonikus black metal stílus is tőlük eredeztethető.

Pályafutás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zenekart Ihsahn és Samoth alapította. Ők egy notoddeni bluesfesztiválon ismerkedtek meg, és eldöntötték, hogy zenekart alapítanak. Ebből lett a Thou Shalt Suffer, mely az Emperor közvetlen elődjének tekinthető. Ez a zenekar még a kornak megfelelő technikás death metalt játszott. 1991-ben az Emperor ennek a zenekarnak a mellék projektjeként indult. Samoth és Ihsahn ekkoriban kezdte beleásni magát a Bathory, a Celtic Frost és a Mayhem világába. Végül Euronymous és az akkori norvég underground black metal mozgalom hatására, a death metal helyett a black metal felé fordultak és felvették az Emperor nevet. Eleinte nem találták a megfelelő dobost, így az 1992-es Wrath of the Tyrant demón még Samoth dobolt. Az anyag alapján felfigyelt rájuk az akkor még kezdő Candlelight kiadó. Ezután Samoth áttért gitárra, a dobok mögé pedig Bard Faust került. A basszusgitáros személye ekkortájt Mortiis volt. Ez a felállás rögzítette az Enslaved zenekarral közösen kiadott Hordanes Land anyagát. Nem sokkal ezután Mortiis távozott és Svédországba telepedett le. Ő azért lépett ki a zenekarból mert nem bírta az akkortájt erősen dúló botrányokat a black metal körül, valamint társaival is másképp látta a dolgokat. Ezt követően ambient projectjének szentelte idejét. Az ő nevéhez fűződik az egyik legnagyobb Emperor "sláger", a Cosmic Keys To My Creations and Times. Helyére Tchort került. 1993-ban nekiláttak első teljes anyaguk, az In the Nightside Eclipse felvételének, ami 1994-ben jelent meg. A lemez a korai egyenes vonalú zajos és nyers hangzású black metal helyett iránymódosítást jelzett. A szimfonikus betétek alkalmazása, a tiszta de brutális hangzás már egy kiforrott hangú zenekart mutatott, mely újszerű tálalásban kínálta a black metalt. Kiadását követően két tag is börtönbe került. Rövid időre Samoth, aki aktívan részt vett templom gyujtogatásokban, és hosszú évekre Faust, aki megölt egy homoszexuálist Lillehammerben. Még Samoth börtönbe vonulása előtt Alver lett az új basszusgitáros, emellett, hogy ne essen szét a banda bevettek egy session dobost Trym személyében, aki korábban az Enslaved tagja volt. Ő aztán végleg maradt a zenekar tagja.

1996 tájékán stabilizálódott a zenekar helyzete és felállása. Megjelent a Reverence című EP-jük, mely az Anthems To The Welkin At Dusk lemezük előfutára lett. A lemez meghatározó mércéje lett a következő éveknek. Tovább erősödött a klasszikus jelleg, de még keményebbek/gyorsabbak lettek. Sokan tartják ezt a lemezt kreativitásuk csúcspontjának. Az egyre sikeresebb zenekar ezután triová apadt (Ihsahn, Samoth, Trym). A basszust és a billentyűket is Ihsahn kezelte innentől kezdve a gitár mellett. A következő lemez a IX Equilibrium 1999-ben jelent meg. A lemez folytatta a megkezdett utat, a szimfonikus hatások szinte operaivá duzzadtak. A lemezen érezhető volt, hogy a zenekar stílusa kezd minél behatárolhatatlanabbá válni. Az albumot Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is megturnéztatták. A körútról született a Emperial Live Ceremony koncertlemez. Ezt követően egyre erősebb lett a művészi széttartás a zenekar magján belül. Míg Ihsahn a csapat kísérletezősebb, progresszívebb irányát favorizálta, addig Samoth a zsigeribb, durvább megoldások híve volt. Végül Ihsahn létrehozta a Peccatum, majd később Ihsahn néven szólóprojektjét projektjét, melyben kiélhette avantgarde jellegű ötleteit. Még 2001-ben elkészítették utolsó lemezüket a Prometheus: The Discipline of fire & Demise-t, amin már teljes mértékben Ihsahn elképzelései hallhatóak. Az összhatás ezért lett olyan filmzeneszerű. A megjelenése után feloszlatták magukat. Ennek oka a zenei ellentétek mellett, Ihsahn volt, aki nem akart többé turnézni. Tagadhatatlan, hogy újabb áttörés elé léptek ekkor. Ha együtt maradnak és ráfekszenek a turnézásra, a legsikeresebb extrém metal zenekarok mögé zárkozhattak volna föl, csak pár év kellett volna. 2003-ban kiadtak egy 2 CD-s válogatást Scattered Ashes: A Decade of Emperial Wrath címmel. Trym és Samoth a ’90-es évek közepén életre keltett Zyklon-B project (többek közt Ihsahnnal és Frosttal) jogutódjának tekinthető Zyklon nevű death metal zenekarával ténykedik, míg Ihsahn a feleségével közösen üzemeltetett Peccatumban éli ki magát, de emellett már két szólólemezt is kiadott. De mivel a tagok befejezetlennek érezték a zenekar pályáját, ezért 2005-ben újjáalakultak pár fellépés erejéig. A legnagyobb volumenű koncertet a 2006-os Wacken Open Air fesztiválon adták, ahol ők voltak az utolsó nap főzenekara. A koncertről felvétel is készült (CD-n és DVD-n) Live at Wacken Open Air 2006 'A Night of Emperial Wrath' címmel.

Tagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ihsahn (Vegard Sverre Tveitan) - ének, gitár, basszusgitár, billentyűs hangszerek (1991– 2001, 2006, 2007)
  • Samoth (Tomas Haugen) - gitár, basszusgitár, dob, vokál (1991–2001, 2006, 2007)
  • Trym Torson (Kai Johnny Mosaker) - dob (1996–2001, 2006, 2007)
  • Alver (Jonas Alver) - basszusgitár (1995–1998)
  • Tchort (Terje Schei) - basszusgitár (1993–1994)
  • Mortiis (Håvard Ellefsen) - basszusgitár (1991–1992)
  • Bård Faust (Bård Eithun) - dob (1992–1993)

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]