Emmauszi vacsora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az emmauszi vacsora, reneszánsz üvegablak (1510, auch-i katedrális, Franciaország)

Az emmauszi vacsora Jézusnak a feltámadása utáni egyik megjenését leíró történet Lukács evangéliuma 24. fejezetében (13-35). Eszerint a feltámadt Jézus megjelent két tanítványának, amikor azok éppen Emmausz felé tartottak. A szemüket azonban „valami lefogta úgy, hogy nem ismerték fel őt” - ez az emmauszi tanítványok találkozása. Később a közösen fogyasztott vacsora során „megnyílt a szemük, és felismerték őt”.

A későbbi korokban mindkét jelenet kedvelt témája volt a képzőművészetnek, így például a Jézus életének eseményeit bemutató gótikus és reneszánsz festett oltároknak és freskósorozatoknak.

Egyházi, népi emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Német területen elterjedt régi népszokás volt az Emmausz-járás, amelyet húsvét hétfőjén tartottak.

A művészetekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rembrandt: Az emmauszi vacsora (1648)

Az emmauszi vacsorát többek között a következő művészek festették meg:

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]