Emlősszerűek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Emlősszerű hüllők szócikkből átirányítva)
Emlősszerűek
Evolúciós időszak: késő karbon - holocén
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Emlősszerűek (Synapsida)
Osztály: Emlősszerű hüllők (Synapsida)
Osborn, 1903
Szinonimák
  • Theropsida
Osztályok, rendek és alrendek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Emlősszerűek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Emlősszerűek témájú kategóriát.

Az emlősszerűek a magzatburkosok egyik nagy csoportja (a hüllőszerűek mellett), amelyek közé az emlősök (Mammalia) és az emlősszerű hüllők (Synapsida) osztályai tartoznak. A Synapsida tudományos név megtévesztő lehet, hiszen mind az emlősszerűek, mind az emlősszerűek közé tartozó emlősszerű hüllők tudományos neve is. A probléma feloldása a filogenetikus, kladisztikus taxonómia bevezetésével lehetséges, addig el kell fogadni, hogy a hagyományos taxonok szerint a Synapsida subclassis az oldalsó halántékablakos emlősszerű hüllők megnevezése, ugyanakkor a kladisztika szerint a Sauropsida testvérkládja, amelyben a közös őstől származó összes leszármazott, tehát az emlősszerű hüllők és minden emlős is benne foglaltatik.

Koponyájukban mindkét szemük mögött nyílás alakult ki. Az arccsontokon kialakult nyílások valószínűleg azt tették lehetővé, hogy jóval nagyobb állkapocsizmok tapadhassanak meg és ezáltal erőteljesebbé váljék a harapás. Az emlősszerűek kialakulása mintegy 324 millió évvel ezelőtt, a késő karbon korban vette kezdetét. Az emlősszerűek evolúciójuk során egyre hasonlóbbakká is váltak a mai emlősökhöz. (Innen az „emlősszerűek” név.) Az általuk képviselt vonal vezetett az emlősök (Mammalia) kialakulásához.

Egy perm időszakból származó koprolit utal arra, hogy egyes fajaik szőrösek lehettek.[1]

Változó besorolásuk[szerkesztés]

A 20. század fordulóján az emlősszerűeket a hüllők öt rendjének egyikeként sorolták be koponyanyílásaik alapján. Ez a hagyományos osztályozás egészen az 1980-as évek végéig fennmaradt.

Az 1990-es években azonban a kladisztika módszereinek alkalmazása változást okozott. E rendszerben csak olyan élőlénycsoportok állíthatók fel, amelyek a közös őst és valamennyi leszármazottját tartalmazzák, azaz monofiletikusak. Ezen az alapon az emlősszerű hüllők és a tőlük származó emlősök is a Synapsida klád tagjaivá váltak.

A legutóbbi rendszertani kompromisszum (Benton, 2004) az, hogy a Synapsida osztály szándékoltan parafiletikus, vagyis tartalmazza az emlősszerű hüllőket, de nem tartalmazza az emlősöket.

Kladogram[szerkesztés]

Ez a kladogram a Synapsidák leszármazási ágait mutatja.[2]

 
 
 
 
 
Tritylodon
 
Megazostrodon
 
 
 
 
 
 
 
 
Probelesodon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
THRITELEDONTIA
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jura
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Probainognathus
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Triász
 
 
 
 
 
 
 
 
Diademodon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Cynognathus
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Thrinaxodon
 
Regisaurus
 
 
 
Triász
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Procynosuchus
 
 
 
 
 
 
 
 
Lycaenops
 
 
Perm
 
 
 
 
CYNODONTIA
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
THEROCEPHALIA
 
 
GORGONOPSIA
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Kingoria
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
DICYNODONTIA
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
DINOCEPHALIA
 
Anteosaurus
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Biarmosuchus
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Haptodus
 
 
Dimetrodon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Edaphosaurus
 
 
Archaeothyris
 
Ophiacodon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Casea
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
PELYCOSAURIA
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Andrey G. Sennikov4,5, Piotr Bajdek, Piotr Bajdek, Martin Qvarnström, Krzysztof Owocki, Tomasz Sulej, Andrey G. Sennikov, Valeriy K. Golubev, Grzegorz Niedźwiedzki (2015). „Microbiota and food residues including possible evidence of pre-mammalian hair in Upper Permian coprolites from Russia” 1134, 51–57. o.  
  2. Forrás: Dawkins - Az ős meséje, 210. old.

Források[szerkesztés]