Nádi sármány
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) Nádszálon ülő példány
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Emberiza schoeniclus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A nádi sármány elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
költözési útvonal
telelőhely
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nádi sármány témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nádi sármány témájú médiaállományokat és Nádi sármány témájú kategóriát. |
A nádi sármány (Emberiza schoeniclus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
A nádi sármány Európa és Ázsia területein honos.
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
Magyarországon rendszeres fészkelő állandó faj.
Alfajai[szerkesztés]
- Emberiza schoeniclus caspia Menetries, 1832
- Emberiza schoeniclus centralasiae Hartert, 1904
- Emberiza schoeniclus harterti Sushkin, 1906
- Emberiza schoeniclus incognita (Zarudny, 1917)
- Emberiza schoeniclus intermedia Degland, 1849
- Emberiza schoeniclus korejewi (Zarudny, 1907)
- Emberiza schoeniclus pallidior Hartert, 1904
- Emberiza schoeniclus parvirostris Buturlin, 1910
- Emberiza schoeniclus passerina Pallas, 1771
- Emberiza schoeniclus pyrrhulina (Swinhoe, 1876)
- Emberiza schoeniclus pyrrhuloides Pallas, 1811
- Emberiza schoeniclus reiseri Hartert, 1904
- Emberiza schoeniclus schoeniclus (Linnaeus, 1758)
- Emberiza schoeniclus stresemanni F. Steinbacher, 1930
- Emberiza schoeniclus tschusii Reiser & Almasy, 1898
- Emberiza schoeniclus ukrainae (Zarudny, 1917)
- Emberiza schoeniclus witherbyi Von Jordans, 1923
- Emberiza schoeniclus zaidamensis Portenko, 1929
Megjelenése[szerkesztés]
A nádi sármány testhossza 15–17 centiméter, szárnyfesztávolsága 21–28 centiméter, testtömege pedig 16–25 gramm. A költés idején a hím feje és melle fekete, bajuszsávja és tarkója fehér. Hátoldala sötétbarna, fekete sávozással, farokcsíkja szürkés, szélső farktollai fehérek. Testalja szürkésfehér, oldalán keskeny, fekete sávokkal. Az őszi vedlés után ezt a kontrasztokban gazdag színegyüttest szürke tollszegélyek fedik el, és csupán a tél folyamán válik láthatóvá, miután a tollak szürke széle elkopott. A jelentéktelen színezetű tojó első pillantásra nehezen határozható meg, különösen, ha egyedül látjuk.
 |
.jpg) |
Életmódja[szerkesztés]
A nádi sármány fűvel benőtt mocsarak elszórtan álló bokrokkal, fűzbozótok, keskenyebb nádszegélyek lakója. A nádi sármány közel sem olyan ügyes, mint a jól ismert nádirigó, de életmódjában mégis nagyon eltávolodott a legtöbb sármánytól, amelyek gyakorlatilag csak a földön és a levegőben képesek mozogni. Tápláléka lepkékből és hernyóikból, bogarakból, pókokból, csigákból és magvakból áll. Télen nádmag a fő tápláléka. Vonulás idején a nádi sármány gyomos tarlókra is leszáll pihenni.
Szaporodása[szerkesztés]
A párzási időszakban a hím nádszálra telepedve igen szorgalmasan dalolgatja rövid strófájú énekét, míg a tojó a fészkét sármány módra öreg füvek alá, a talajra építi, többnyire szárazabb helyre, mocsaras környezetben. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen 12-15 napig kotlik. A fiókák kirepülési időszaka, még 10-12 nap. Ha a fészken ülő tojót felriasztjuk, szárnyait furcsán, lassan rezegtetve repül tova. A fiatalokat szüleik rovarokkal táplálják.
Források[szerkesztés]
- ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. február 3.) (angolul)
- ↑ Jboyd.net Taxo: Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2012. február 3.)
- ↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2012. február 3.) (angolul)
- ↑ Birdlife.org: A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2012. február 3.) (angolul)
- ↑ Mme-monitoring.hu: A Magyar Madártani Egyesület Monitoring Központjának adatlapja. [2005. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
További információk[szerkesztés]
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- A madár hangja
- Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp DOI: 10.5962/bhl.title.542 : 182.
