Embólia
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
| Embólia | |
| Angolul | Embolism |
| Osztályozás | |
| BNO-10 | I74., I82., O88., T79.0-T79.1 |
| BNO-9 | 444.9 |
| Adatbázisok | |
| OMIM | 306700 |
| DiseasesDB | 18165 |
| MeSH | D004617 |
Embóliának nevezzük azt az állapotot, amikor egy objektum (embolus) az érrendszerben a vérkeringés segítségével egyik helyről egy másik helyre sodródik, majd elzárja azt az érszakaszt ahol megakad. Az elnevezés Rudolph Carl Virchow nevéhez fűződik.
Az embólia abban különbözik a trombustól, hogy a trombus nem vándorol, hanem ott okoz elzáródást, ahol keletkezett. Gyakran úgy keletkezik embólia, hogy egy trombusból leszakad egy rész. Embolizációt a keringésbe került zsír vagy levegő is okozhat.
Tartalomjegyzék |
Osztályozás [szerkesztés]
Az embóliákat csoportosíthatjuk az embólus anyaga szerint :
- Tromboembólia: Az embólus anyaga megalvadt vér, trombus. Ez a leggyakoribb embólusforma.
- Zsírembólia: Az embólus anyaga zsírszövet. Általában nagyobb, csöves csontokat érő trauma után fordul elő.
- Levegőembólia: Levegőbuborékok kerülnek az érrendszerbe.
- Szeptikus embólia: Az embólusokat baktériumok vagy gombák alkotják.
- Szöveti embólia: Kisebb szövetdarabok embolizációja.
- Idegentest-embólia: Különféle testidegen anyagok kerülnek a vérkeringésbe, például hintőpor, injekciós tű, műbillentyű stb..
- Magzatvíz-embólia: Magzatvizet és egyéb magzati sejteket tartalmaz.
Az iránya szerint:
- Anterográd embólia
- Retrográd embólia
- Paradox embólia
Az anterográd embólia a véráramlás irányában , míg a retrogád embóliánál az embólus az ellenkező irányba, azaz a véráramlással szemben halad. Ez általában a vérkeringés alacsony nyomású területein kövezkezik be (pl.: vénák). A paradox embóliánál az embólus, általában a szív szeptumfejlődési rendellenessége következtében, a szisztémás vénás keringési rendszerből a szisztémás artériásba jut.
Kórélettan [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Embolism című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
 |
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
