Emanuel Sperner
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Emanuel Sperner (1905. december 9. – 1980. január 31.) német matematikus, akit leginkább két, róla elnevezett tételéről ismerünk.
Életpályája [szerkesztés]
- 1905. december 9-én született a Nysa melletti Waltdorfban (ma Lengyelországhoz tartozik)
- Tanulmányait Freiburg im Breisgrau-ban és Hamburgban végezte
- 1928-ban doktorált a hamburgi egyetemen
- 1932-ben egyetemi tanári címet szerzett
- 1934-ben Königsbergben professzorrá nevezték ki, itt 9 évig tanított, majd 1943-45-ben Strassbourgban, 1946-49 között Freiburg im Breisgrauban, 1949-54-ig a bonni egyetemen, ezután egészen 1974-ig a hamburgi egyetemen volt professzor
- ezen kívül több helyen megfordult vendégprofesszorként, például 1932-34 között Kínában
- része volt az Oberwohlfachi Matematikai Kutatóintézet (Mathematisches Forschungsinstitut Oberwolfach) megalapításában ( az intézet honlapja)
Matematika munkássága [szerkesztés]
Sperner nevét leggyakrabban az őróla elnevezett tétellel és lemmával kapcsolatban hallhatjuk. Ám ezeken kívül foglalkozott azonban más problémákkal is:
- egy 1927-ben megjelentetett lemmája a részbenrendezett halmazok antiláncainak jelentőségéről szól
- 1931 és '35 között publikálta a Bevezetés az analitikus geometriába és algebrába című könyvét, mely később hosszú ideig meghatározó volt az egyetemeken, e terület oktatása főként erre a műre épült
- az 1940-es évek közepétől rendezési függvények elméletének kiépítésével foglalkozott azzal a céllal, hogy geometriai hozzárendelések kapcsán fellépő számításokat is könnyen kezelhetővé tegye
-
- Ez a lemma először Sperner disszertációjában volt olvasható, ennek segítségével talált egyszerű bizonyításokat a dimenzióelmélet több fontos állítására is.
- Sperner tétele (1928)
-
- Ha
egy n elemű halmaz részhalmazaiból álló halmazrendszer, hogy
,
esetén
, akkor
- Ha



egy n elemű halmaz részhalmazaiból álló halmazrendszer, hogy
,
esetén
, akkor